Kísérleti szabi

Kísérletként a Microsoft Japán leányvállalata tavaly augusztusban minden pénteken bezárta irodáit, és megállapította, hogy alkalmazottai 40% -kal termelékenyebbek, mint az előző augusztusban voltak. 

A 3 napos hétvégén biztosított extra pihenés és kikapcsolódás nyilvánvalóan kreatívabbá, és termelékenyebbé tette a dolgozókat a vállalat számára. A kísérlet célja a „kiégés” enyhítése és a „munka-magánélet egyensúlyának” javítása volt. A többletnap nemcsak az alkalmazottakat tette eredményesebbé, hanem közel 25 százalékot megtakarított a társaság havi elektromosság- számláján.

Máshol is bevált

A Microsoft nem az első olyan vállalat, amely kipróbálta a 4 napos munkaidőt. A Perpetual Guardian nevű új-zélandi vagyonkezelő társaság 2018-ban került a lapok címoldalára, amikor egy kísérlet során négy napos munkáért fizettek az embereknek rendszeres fizetést, és ennek eredményeképp 20 százalékos termelékenységnövekedést jelentettek be. Tavaly októberben a társaság állandósította a gyakorlatot. 

A munkahelyi elemző és szerző, Dan Schawbel az ütemterv rugalmasságát és a rövidebb munkahét két első helyen álló stratégiákként kezeli az úgynevezett „folyamatos kiégési válság” megoldására, az Egyesült Államokban.

Szociális Európa

"A fiatalabb emberek valójában még az egészségügyi ellátás fedezése helyett is a rugalmas munkaidőt választják" - mondta Dan Schawbel az NPR-nek. Európa ad otthont a világ legerősebb munka- és magánélet egyensúlyáról szóló törvényeknek. Például, a rövidebb munkaidő mellett, Franciaország védi a munkavállalók azon jogát, hogy leváljanak a munkájukról, korlátozva a munkaidő utáni e-maileket és más hivatalos kommunikációt.

(Forrás: ReturnToNow Képek: Pikrepo)