A Mindent Látó Szem működésbe lépett, és most kiderül, mit is lát a világegyetemből
A Vera C. Rubin Obszervatórium a chilei Cerro Panchón hegyen épült fel, azon a területen, ami csillagászati szempontból jelentősnek számított már korábban is, elvégre itt helyezkedik el a 8,1 méteres Gemini South Teleszkóp és a NOIRLab (National Optical-Infrared Astronomy Research Laboratory) 4,1 méteres SOAR (Southern Astrophysical Research) teleszkópja is, amelyek eddig is számos érdekes megfigyelést tettek az univerzummal kapcsolatban. A Vera C. Rubin Obszervatórium azonban olyan látványt ígér az égboltról, amiben eddig nem lehetett részünk:
a világ legnagyobb digitális kamerájával felszerelt létesítmény fogja az első igazán részletes “kozmikus mozit” elkészíteni a világegyetemről,
és a projekt 10 éve alatt a teljes déli égboltot minden eddiginél alaposabban térképezi majd fel.
Az obszervatórium tervei már évtizedekkel ezelőtt körvonalazódtak, de a konkrét építkezés tíz évvel ezelőtt kezdődhetett csak meg Chile szívében, az LSST kamerát, vagyis a világ legnagyobb digitális kameráját pedig szintén ugyanabban az évben, 2015-ben kezdték összeállítani. Az LSST (Large Synoptic Survey Telescope) egy 3,2 gigapixeles monstrum, ami több mint 3 tonnát nyom, és akkora, mint egy személyautó, a fő összetevője pedig egy óriási kamera és egy hozzátartozó 3,42 méteres tükör. Ez utóbbi a Rubin Obszervatórium másodlagos tükre, ami mellett két másik tükör is az obszervatórium részét képezi, köztük a 8,4 méteres főtükör, amit a magyar származású Charles Simonyi (Simonyi Károly) családja után Simonyi Survey Telescope-nak neveztek el. Charles Simonyi alapítványa, a Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences ugyanis 2008-ban 20 millió dollárral járult hozzá a teleszkóp létrejöttéhez, valamint a Rubin Obszervatóriumban később vizsgálatokat végző kutatók munkáját is támogatja. Simonyi neve valószínűleg sokak számára ismerősen cseng, részben azért, mert ő volt az első, és eddigi egyetlen magyar származású űrturista, aki a Nemzetközi Űrállomásra utazott (kétszer is), részben a Microsoftnál végzett szoftverfejlesztői munkája miatt, aminek köszönhetően mára a Word és az Excel atyjaként emlegetik.
A Vera C. Rubin Obszervatórium feladata az lesz, hogy 10 éven át minden egyes nap pásztázza a déli égboltot, és 30 másodperces expozíciós idő után 3 másodperc alatt készítsen egy-egy képet, majd 5 másodperc alatt újabb pozíciót vegyen fel a következő felvételhez. A gyors fordulatot az obszervatórium a sajátos kialakítása révén tudja megvalósítani: a teleszkóp állványa olajrétegen “csúszik” a Science leírása szerint, így könnyen tudja mozdítani a hatalmas szerkezetet.
A kamera 20 terabyte adatot gyűjt majd be minden egyes éjjel, naponta 1000 képet készít el, és ezzel három nap alatt lefedi a teljes déli égboltot, majd a megfigyeléseket kezdi elölről.
Ezzel a módszerrel jól láthatóvá válnak az égbolt állandó “szereplői” mellett a tranziens objektumok és események is, például a szupernóvák, és más olyan jelenségek, amelyek fénye változik az idő során. Becslések szerint egy-egy felvétel esetében, a nagy felbontásnak köszönhetően, akár 10 000 ilyen tranzienst is lencsevégre kaphatnak a kutatók, akiket egy automatizált riasztási rendszer segít ezek észlelésében, amely kiválasztja a speciális eseményeket, és kategorizálja őket. Egy szintén automatizált rendszer pedig értesítést küld más obszervatóriumokhoz (illetve azok robotizált teleszkópjaihoz) a kiemelt jelentőségű tranziensek felbukkanásáról, hogy a többi teleszkóp is megfigyeléseket tudjon végezni az eseményekről.
A Rubin Obszervatórium emellett a sötét anyaggal és sötét energiával kapcsolatos kutatásokhoz is hozzájárulhat - ez olyan fontos részét jelenti majd az itt zajló munkának, hogy a létesítmény a nevét is egy, a sötét anyag kutatásának történetében meghatározó személyiségről, Vera Rubin amerikai csillagászról kapta. Rubin munkatársával, Kent Forddal együtt a galaxisokban található csillagok mozgásának megfigyelése révén bizonyította - vagyis alapozta meg annak bizonyítását -, hogy létezik az univerzumban valamilyen láthatatlan anyag, ami igaz, hogy csak a gravitációs hatása révén érzékelhető, de mégis kulcsfontosságú szerepet játszik a látható, normál anyagból álló struktúrák működésében.
A Vera C. Rubin Obszervatórium még az előkészítési fázisban tart, a hivatalos munkát az idei év végén kezdi majd meg, de az első képeket már áprilisban elkészítették a teleszkóppal, a felvételeket pedig holnap mindenki számára elérhetővé teszik. A képek bemutatását élőben lehet követni a SLAC National Accelerator Laboratory YouTube csatornáján, a magyar idő szerint június 23-án, délután 5 órakor kezdődő virtuális bemutatón, de csatlakozhatunk az eseményhez az obszervatórium honlapján vagy a Space.com csatornáján is, és a CSFK (HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete) is rendez watch partyt a Rubin Obszervatórium leírása szerint.
(Fotó: RubinObs/NOIRLab/SLAC/NSF/DOE/AURA/B. Quint, Hernan Stockebrand, RubinObs/NOIRLab/SLAC/DOE/NSF/AURA/W. O'Mullane)
