A modern ember kétszázezer éves, és most egymillió éves obszidánbalta-műhelyt fedeztek fel Afrikában

2023 / 01 / 27 / Felkai Ádám
A modern ember kétszázezer éves, és most egymillió éves obszidánbalta-műhelyt fedeztek fel Afrikában
Eddig azt hittük, az obszidián megmunkálására ennél jóval később, a kőkorban került sor először – de egy eddig ismeretlen emberfaj már rég ilyesmivel foglalkozott, ráadásul intézményesen.

A vulkanikus eredetű obszidiánról két dolgot érdemes tudni – egyrészt ebből állíthatóak elő a bolygó legélesebb pengéi, másrészt az üvegszerű anyag könnyen törik. E két tényből következik az, hogy rettentő hasznos eszközöket lehet az obszidiánból előállítani, a megmunkálása azonban nehézkes és veszélyes – olyannyira, hogy még manapság is védőkesztyűben és védőfelszerelésben munkálják meg ezt az anyagot. Ennek megfelelően az obszidián megmunkáláshoz már elég összetett szellemi képességekre van szükség.

„Az obszidián megmunkálásával foglalkozó műhelyeket, mint régészeti lelőhelyeket csak a közép-pleisztocén második feléből ismerték, és egyelőre csak Európában. A túlnyomórészt Franciaországban és az Egyesült Királyságban található legjelentősebb kőkorszaki fejszeműhelyek a kovakő pengék készítéséhez kapcsolódnak. Általánosságban elmondható, hogy az obszidiánt csak a középső kőkorszaktól kezdődően használják széles körben” – idézi a mostani felfedezés kapcsán a kutatókat az IFLScience. Ez a korszak egyébként 280,000 éve kezdődött és körülbelül 50–25,000 éve ért véget.

A mostani felfedezés így két okból is jelentős: egyrészt egy másik kontinensre teszi át az obszidián megmunkálásnak a kezdetét, másrészt jóval korábbra is datálja – a most felfedezett műhelyt ugyanis olyan üledékes kőzetben találták, ami 1,2 millió éves. A műhelyt, amely így általában is az egyetlen ismert fejszeműhely a korai Pleisztocén időszakból, Etiópiában, a Melka Kunture feltárási területen találták. A munkálatok során a régészek 578 eszközre bukkantak, és ezek kettő kivételével mind obszidiánból készültek. Mint azt a kutatók írják:

„Statisztikai elemzéssel kimutattuk, hogy itt fókuszált tevékenység folyt, mivel nagyon szabványos kézi fejszéket gyártottak, vagyis egy kőszerszám készítő műhely működött itt.”

Mindez azt jelenti, hogy a fejszék eléggé egyformák voltak, „szabvány” szerint készültek, és ezeken még a másodlagos megmunkálás, finomítás nyomait is felfedezték. A kutatók szerint az ennyire homogén termékek elkészítése rendkívül fejlett készségeket és jókora kézügyességet igényelt, mivel tehát az obszidián törékeny kőzet, amelyet lényegesen óvatosabban kell megmunkálni, mint a kovakőt vagy a bazaltot. A kutatók szerint pedig az ilyen képességek megjelenése meglepően hatalmas kognitív ugrást jelent egy ennyire ősi embercsoport számára.

(A cikkhez hazsnált kép illusztráció, forrása: Pixabay/TheCADguy)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.