A Dél-koreai Naver Corps kutatás-fejlesztési ágának, a Naver Labs-nak robotbarát épületében, az 1784-ben, a gépek és emberek szoros együttműködésben dolgoznak a mindennapok során, hiszen az intézmény célja, hogy a tesztelje a legújabb technológiai megoldásokat és elősegítse a robotikai fejlesztéseket. Az épület elsőre olyan, mint sok más irodaház, de valójában úgy alakították ki, hogy a robotok a lehető legkényelmesebben tudjanak benne közlekedni a dolgozók kiszolgálása közben.

Az 1784-es létesítményben száz robot dolgozik önállóan és az emeletek közötti mozgásukat egy kizárólag számukra tervezett lift segíti, amit a gépek könnyen kezelhetnek. Amennyiben azonban emberi kollégáikkal kell egy felvonóban tartózkodiuk, az utazás látszólag egyszerű folyamata jóval bonyolultabbá válik. Ebben az esetben számos kérdés merülhet fel a robotok ideális elhelyezkedését, tempóját és viselkedését illetően, többek között azt is pontosan meg kell határozni, hogyan tudják a lehető legkevésbé zavarni utastársaikat a gépek. A Naver ezért alapos vizsgálatoknak vetette alá a robotokkal történő liftezés procedúráját és a teszt eredményei alapján kiderült, hogy nem mindig az udvariasság a legfontosabb komponens a zökkenőmentes együttműködés tekintetében.

Sokkal inkább a gyorsaság.

A robot első esetben az emberek előreengedése után egyenesen begurult a liftbe és az utasok indulhattak is, míg a második alkalommal a felvonó szélére húzódva várt és a liftben is szerényen oldalra helyezkedett, ahol nem volt zavaró a jelenléte. Ekkor azonban a manőverezés miatt valamivel megnövekedett a beszállás ideje, pontosabban az emberek jóval hosszabbnak érzékelték azt az időt, ami a lift érkezéséig eltelt, ez pedig nagyobb elégedetlenséget váltott ki, mint a robot esetlegesen nem annyira "udvarias" viselkedése, illetve pozicionálása. A Naver Labs levonta a következtetéseket és megállapította, hogy a robotok gyorsasága lényeges tényező az emberekkel való együttélés során, valamint hogy a robotok olyan fajta manőverezése, aminek célja humán társaik számára nem egyértelmű vagy érthetetlen, csökkentheti a gépek elfogadottságát.

A "hogyan szálljon be egy robot a liftbe" kérdés nem tűnik ugyan egy kulcsfontosságú problémának a robotizáció más témaköreivel (például az önvezető autók közeledésével vagy az ipari robotok működésével) összehasonlítva, de a Naver Labs már arra a jövőre készül, amelyben a kiszolgáló személyzet és az asszisztensek főként gépesített formában állnak majd az emberek rendelkezésére. Ebben a világban a robotok mindenesetre már tudni fogják, hogyan kell viselkedniük, legalábbis a liftekben.

(Fotó: Naver Labs)