A Naver Dél-Korea Google-ja: az internetes portált és keresőmotort azzal a céllal hozta létre 1998-ban a Samsungnál dolgozó I Hecsin kollégáival együtt, hogy a kilencvenes években még alig létező koreai nyelvű internetes tartalmak gyártását elősegítsék. A projekt végül olyan jól sikerült, hogy a Naver az ország legnépszerűbb keresőmotorjává vált, míg a világ más tájain a Google rendre az első helyen vagy helyek egyikén végzett az internetes keresők listáján (bár Kínában a Baidu, Oroszországban pedig a Yandex az első), addig Dél-Koreában rendre a Navert használják a legtöbben.

A vállalat időközben más irányokba is terjeszkedett, szintén koreai nyelvű, a felhasználók által szerkesztett kérdezz-felelek oldalt, enciklopédiát, üzenetküldő alkalmazást és a ZEPETO nevű "metaverzumot", vagyis 3D-s avatárokat kínáló közösségi platformot is fejlesztett, a cég dolgozóinak száma pedig több mint négyezerre növekedett. És ezek csak a humán munkatársak.

A Naver dolgozóinak száma valójában ennél még legalább százzal több, mivel az emberek szoros közelségében másfajta kollégák is szorgoskodnak: azok a robotok, akik a nagyvállalati gépezet mindennapi folyamatainak olajozott működését biztosítják, de közel sem a színfalak mögött. A cég nemrégen nyitotta meg második központját Szöul külvárosában, ahol az épületet kifejezetten úgy tervezték meg, hogy minél robotbarátabb munkahely lehessen, mivel az itt zajló tevékenységek során a legújabb technológiákat, köztük a gép-ember kooperációt tesztelik.

Ez az együttélés az 1784-ben (így hívják az épületet) utópisztikus színben tűnik fel - minden azt a célt szolgálja, hogy a robotok, sőt, az egész központ, automata módon növelje a munka hatékonyságát és levegye a dolgozók válláról a leghétköznapibb tevékenységek elvégzésének terhét.

"A sci-fikben a robotok, majdnem mindig, a fő karaktert játsszák. Az 1784-ben a robotok és emberek harmóniában kell, hogy dolgozzanak."

- mondta Nam Dzsinhi, a cég fejlesztői vezetője, hozzátéve, hogy emiatt az épület infrastruktúráját úgy alkották meg, hogy a gépek minél akadálytalanabbul közlekedhessenek a folyosókon és irodákban.

A robotok fő feladata a kézbesítés, a kiszállítás és az adatok kezelése, de ezekhez az egyszerű munkákhoz is a körülbelül száz tagból álló flotta állandó, tökéletes szinkronjára van szükség, valamint arra, hogy a távolabb lévő adatközpont információihoz gyorsan hozzáférjenek. Ezt az 5G hálózat használatával oldják meg, amely a központban a kommunikáció alapvető gerincét adja, az egymással összeköttetésben álló robotok pedig a felhőszolgáltatáson keresztül "gondolkodnak", így nincs szükségük saját agyra. A Naver emiatt a robotokat 5G Brainless Robots-nak, vagyis agy nélküli robotoknak hívja, ami valójában csak annyit jelent, hogy a számítási feladatokat nem a gépekbe egyenként beépített chipek, processzorok végzik, hanem kiszervezik a felhőbe, ezzel legegyszerűsítve az üzemeltetésüket.

Ahhoz, hogy megvalósuljon a hibamentes ember-gép együttélés, a robotok nem lehetnek láb alatt, a cég ezért a Hyundai Movex által fejlesztett lifttel, a Roboporttal szállítja a mechanikus kollégákat. A robotok a több mint harminc emelet között (ebből több földalatti szint) ennek az összesen tíz felvonóból álló liftrendszernek a segítségével közlekednek, percenként 90 méteres sebességgel, teljesen önállóan. A platformokat az ARC (AI, Robot and Cloud/MI, robot és felhő) rendszer működteti egy erre a célra kifejlesztett algoritmussal, ami összhangba hozza a számos, dolgára siető robot közlekedési útvonalát és az aktuális forgalom szerint optimalizálja a liftek indulását. Az ARC arra is figyel, hogy a gépek ne essenek ki a liftekből utazás közben, váratlan mozgás esetén automatikus leállítja a rendszert.

A Roboport, amelyet a Naver 1784 kisfilmjében is láthatunk (a második perc után), a cég elmondása szerint az első olyan lift a világon, amit csak robotok használnak, de a mechanikus munkatársak terjedésével lehetséges, hogy hasznos kiegészítőjévé válik az épületeknek a jövőben. Mivel a Naver itteni tevékenysége a később értékesítésre szánt termékek tesztelését szolgálja, ezért most kiderülhet, hogy a robotok hogyan képesek alkalmazkodni a zsúfolt irodai környezethez és tényleg ideálisan tud-e együttműködni ennyi gép és ember.

(Business Korea Fotó: Naver Corps.)

A Huawei magyarországi ellátó központjában már önműködő targoncák pakolják a készleteket A Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában szinte minden megtalálható egy helyen, amiről a technológiai innováció az elmúlt években szólt: önvezető járművek, 5G, mesterséges intelligencia és kiterjesztett valóság is segíti a hatékonyabb munkavégzést.