A nagyi-hatás segíti a gyilkos bálna borjak túlélését

2019 / 12 / 11 / Felkai Ádám
A nagyi-hatás segíti a gyilkos bálna borjak túlélését
Egy új tanulmány szerint a gyilkos bálna (vagy másként: kardszárnyú delfin) nagymamák kimutathatóan javítják unokáik túlélési esélyeit. Ez a hatás pedig még jelentősebb, ha az idős nőstény túljutott a menopauzán.

A menopauza rejtélye, pontosabban, hogy bizonyos fajok nőstényei miért élnek hosszan még a reprodukciós képességük elvesztése után is, régóta foglalkoztatja a kutatókat. A gyilkos bálna nőstények például átlagosan húsz évvel tovább élnek a hímeknél. Minderre válasz a nagyi-hatás lehet, tehát hogy az idősebb nőstények érdemben hozzájárulnak unokáik túlélési esélyéhez. Ezt a jelenséget öt emlősnél mutatták ki eddig: a gyilkos bálnáknál, a rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfineknél, a belugáknál, a narváloknál és az embereknél.

Erre a feltételezett nagyi-hatásra egyébként eredetileg az embernél figyeltek fel, és az új tanulmány szerint ugyanez működhet a gyilkos bálnáknál is. A kutatás vezetője minderről így nyilatkozott:

„Ha a nagymama elpusztul, a halálát követő években az unokája nagyobb eséllyel hal meg.”

Sőt az unoka elhalálozásának az esélye még nagyobb volt egy olyan nagymama esetén, aki már túljutott a menopauzán. Evolúciós szempontból úgy fest tehát a helyzet, hogy az idősebb kardszárnyú nőstények hiába nem tudnak már utódot a világra hozni, továbbra is biztosíthatják a génjeik fennmaradását azáltal, hogy segítik a leszármazottaikat.

A kutatók harminchat év fényképes adatait használták fel, amely két gyilkos bálna populációt vizsgált Kanada és az Egyesült Államok csendes-óceáni partjaitól északra. Mindkét populáció több csapatból, a csapatok pedig több családból álltak össze.

A borjak túlélését a nagymama gyilkos bálnák több módon segíthetik. Például jellemzően ők szoktak a csoport előtt úszni, amikor élelem keresése folyik, hiszen idős koruk hatalmas tapasztalatot is jelent. Ráadásul mivel túljutottak a reproduktív fázison, bárkinél alkalmasabbak a vezetői szerep betöltésére. A nagymamák jelentősége meghatványozódik a nehéz időkben, például amikor kevés a lazac. Sikerült azt is megfigyelni, ahogy az idősebb nőstény kardszárnyúak hallal táplálják a gyermekeiket és az unokáikat.

A kutatók feltételezése szerint a nagyik akár bébiszitterkedhetnek is, például amikor az anya elúszik vadászni, a nagymama vigyáz a borjúra. A kutatás következő lépése egyébként a hasonló feltételezések megerősítése lesz például drónos megfigyeléssel.

Egy másik ok, amely a menopauza hasznosságát bizonyíthatja, a versengés megszűnése. Ha ugyanis a nagymamák a lányaikkal egy időben hoznának utódokat a világra, azok versengenének a különböző erőforrásokért, ideértve a nagymama figyelmét is.

(Kép: Pixabay)


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
422 millió éve kifejlődött sejtből készítettek egy állatot
Olyan sejtből nyerték ki a gént, amely ősibb, mint maga az állati élet a Földön.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.