11 éves ciklus

Napunk rendelkezik egy 11 évente ismétlődő úgynevezett tevékenységi ciklussal, mely a folyamat tevékenység-minimumától a következő tevékenység minimumig tart. Az ezzel foglalkozó nemzetközi szakértői testület most megerősítette, hogy új ciklusba léptünk, miután az előző 2019 decemberében elérte a minimumát.

A napciklusok hitelesített mérésének megkezdése óta ez a mostani lesz a 25. amit feljegyezhetünk. A ciklusok általában hasonlóan telnek, nyugodt és viharosabb időszakok váltakoznak bennük, bár a történelem során volt már jó néhány kivétel is ez alól. Napunk aktivitásának szintje szintén változó, így nem könnyű megbecsülni a maximum és a minimum értékeket. Ezért is tartott tavaly decembertől mostanáig annak meghatározása, hogy vajon elkezdődött-e már az új ciklus vagy még nem.

„A legfontosabb dolog az előrejelzésekkel fejben tartani azt a tényt, hogy tévedni fogunk”

- fogalmazta meg némi malíciával nyilatkozatában Dean Pesnell, a Napciklusok szakértője, a NASA Goddard Űrközpontból. “Soha nem leszünk tökéletesek. Ez az amit megtanulhatunk abból, ami lehetővé teszi, hogy fejlesszük az előrejelzéseinket."

A 25. alkalom

A nemzetközi “Napciklus 25 Előrejelzési Bizottságot “ a NASA és a National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) támogatta. Az előző ciklus végének és az új kezdetének megállapításához a kutatók megfigyelték a napfolt-tevékenységet. Ezek a napkitörésekhez és a nagy tömegű koronális kilökődésekhez kapcsolódnak, vagyis csökkenő számuk a minimum közeledtét jelzi.

Amikor már igazán közeli a naptevékenység minimuma, ezek a foltok teljesen eltűnnek. De persze biztosat csak azután lehet a dologról mondani, hogy ha újra elkezdtek megjelenni, jelezve ezzel a következő ciklus beindulását. 

Még 5 év a maximum

A Napciklus 25 Előrejelzési Bizottság felhasználta a World Data Center for the Sunspot Index and Long-term Solar Observations által összegyűjtött megfigyeléseket, és ennek alapján a következő naptevékenység maximumának időpont-becslését 2025 júliusára tették. 

„Miközben magunk mögött hagyjuk a naptevékenység minimumát és elindulunk a 25. ciklus maximuma felé, fontos megjegyezni, hogy a naptevékenység soha nem áll le, csupán a formája változik, ahogy az inga leng” - tette hozzá nyilatkozatában Lika Guhathakurta, a NASA Napfizikai Divíziójának napenergia-tudósa.

A Naptevékenységgel kapcsolatosan valaha feljegyzett legerősebb geomágneses vihar az  1859-es Carrington-esemény volt. Egy hatalmas napkitörés annyi nagy energiájú részecskét állított Föld felé tartó pályára, hogy az Északi- és a Déli-fény a sarkoktól az egyenlítőig világított, felébresztve még a madarakat is. 

Ugyanezek az elektromosan feltöltött részecskék tüzeket okoztak a távíró-állomásokon. Ha mindez ma történne, a becslések szerint az okozott kár csak az Egyesült Államokban trillió dolláros (milliárdszor milliárd) nagyságrendű lenne. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy erre nem igazán vagyunk felkészülve.

(Forrás: IFLS Képek: NASA)