Ma már sok információ áll rendelkezésre a napozás előnyös és hátrányos hatásairól és ezek tudományos hátteréről, de ezek nem mindig voltak széles körben ismertek az emberek előtt: a napfürdőzés szokása nem annyira a tények figyelembevételével, hanem gyakran az éppen aktuális trendek függvényében változott. Az ezzel kapcsolatos divatot az előző század elején sokszor a magazinok diktálták és ennek folyamatát a Johns Hopkins Egyetem, a Harvard és más amerikai intézetek kutatói által készített 2009-es tanulmányban részletesen elemezték.

Míg a 20. század legelején a lebarnult bőrt a munkásosztályhoz való tartozás jelének tekintették, a nőknek szóló tanácsadások során a minél fehérebb bőrt preferálták és ennek eléréséhez akár mérgező hatású, ólomtartalmú kozmetikumokat is felhasználtak, addig az 1920-as években ez a tendencia változni kezdett. A befolyásos Vogue és a Harper's Bazaar lapjain 1927 és 1929 között látványosan megemelkedtek a napbarnított külsőt promotáló hirdetesek, a Vogue 1927-es kettő és a Harper's Bazaar nulla ilyen jellegű reklámjáról a húszas évek végére 49-re és 29-re nőtt a számuk a két lapban. A divat változásával megszaporodott a melanoma és egyéb bőrrákos megbetegedések esetszáma is és a huszadik században végül a bőrrák egyfajta járvánnyá nőtte ki magát - összegzik a szakértők a kutatás eredményeit.

A rákkutatással foglalkozó World Cancer Research Fund International jelentése szerint, amelynek következtetéseit a WHO által gyűjtött adatokra alapozták, a bőrrák egyik jól ismert formája, a melanoma a 17. leggyakoribb ráktípus a világon, amelyből évente globálisan többszázezer új esetet diagnosztizálnak. A festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzásával járó betegség a napos Ausztráliában fordul elő a leggyakrabban a lakosság körében, de kialakulásához nagyban hozzájárulhat a beltéri, például szoláriumban történő napozás is. Egy 2017-es tanulmány szerint a szoláriumok használatának korlátozása a 18 éven aluliak számára nagy mértékben csökkenti a melanoma okozta megbetegedések és halálok számát és egyre több országban nem is engedik kiskorúaknak a szoláriumokhoz való hozzáférést, illetve egyes országokban, például 2011-ben Brazíliában, be is tiltották a beltéri napozás minden formáját az összes életkori csoport számára.

Nyáron azonban a kültéri napozás nem csak hátrányokkal, hanem előnyökkel is jár: a legfontosabb ezek közül a 1,25-dihidroxivitamin D3 (kalcitriol) termelődésének elősegítése, ami legalább ezer, létfontosságú szerepet betöltő gén irányítását végzi a testben. A napfény, pontosabban UVB-sugárzás hatására először D3 previtamin jön létre, ami D3 vitaminná módosul, amit később a máj és a vesék bontanak 25-hidroxivitamin D-vé és 1,25-dihidroxivitamin D3-á. A D3 vitamin a kalcium homeosztázisának támogatásával hozzájárul a csontok optimális állapotának fenntartásához. A megfelelő mennyiségű UVB-sugárzásnak való kitettség hasznos funkciót tölt be a fizikai egészség megőrzése szempontjából, a napozás pedig pszichológiailag is pozitív hatást fejt ki egyes tanulmányok szerint.

Egy 2014-ben, egereken végzett hat hetes kísérlet során a kutatók megfigyelték, hogy az állatoknak jelentősen nőtt a béta-endorfin szintje, miután minden nap kis mennyiségű UV-sugárzásnak tették ki őket. A béta-endorfin felszabadulása többek között az éhséggel és a szexuális késztetésekkel függ össze és csökkenti a stressz negatív hatásait is, emiatt az endorfinokat boldogság hormonoknak is nevezik. Az egerek később elvonási tüneteket produkáltak, miután a béta-endorfint blokkoló naloxont adtak nekik.

Akár élvezzük a napozás előnyeit, akár tartunk a negatív következményektől, a napsütést nyáron nehezen lehet elkerülni, ezért nem árt tisztában lenni az ezzel kapcsolatos alapvető fogalmakkal. A Dr.Kelen vállalat által készített Nagy Napteszt során a szakértők többek között arra voltak kíváncsiak, mennyit tudnak a magyarok a fényvédő készítmények használatáról és milyen napozási szokások jellemzik őket leginkább. A tesztet legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2013-ban végezték el, ezért arra is rálátást biztosított, hogy hogyan változtak a trendek az elmúlt időkben. Az 534 fő bevonásával készült felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság körében egyre népszerűbb a napozás és az emberek egyre több időt töltenek a napon, de ezzel együtt a tevékenységgel kapcsolatos tudatosság is nőtt. A teszt a következő eredménnyel zárult:

Mennyit napozunk?

Az adatokból kiderül, 2023-ra gyarapodott a napkedvelők tábora: többen vannak, akik napi 3 óránál többet töltenek el a napon és akik egész napon át szívesen élvezik a napsütést. 2023-ban a válaszadók több mint 65%-a kevesebb mint 3 órát tölt kint a napon, míg több mint 34% napi 3 óránál többet napozik vagy akár egész nap a napon sütkérezik. Ezzel szemben 2013-ban a válaszadók több mint 71%-a napi 3 óránál kevesebbet töltött a napon, míg több mint 28% napi 3 óránál többet napozott vagy egész nap sütkérezett.

Mikor napozunk?

A napozási időszak kapcsán beérkező válaszok a magyarok tudatosságának erősödését mutatják. A megkérdezettek több mint 84%-a tisztában van vele, hogy 11 és 15 óra között nem ajánlott a napon tartózkodni: több mint 53% nem megy ki napra a veszélyes időtartamban, több mint 31% néha „kint ragad” a napon. Több mint 15% egyáltalán nem foglalkozik az időzítéssel és a rendelkezésre álló idő és kedv függvényében dönt. Ezzel szemben a 2013-as adatfelvételkor a megkérdezettek csupán 69%-a volt tisztában az időzítés fontosságával, továbbá 31% egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel.

Használunk-e fényvédő készítményeket és mikor kenjük magunkat?

A fényvédő készítmények használata is javuló tendenciát mutat. Az új kutatás válaszadóinak több mint 72%-a használ valamilyen fényvédő készítményt napozáskor és legalább egyszer bekeni magát. Közülük több mint 42% pedig mindig bekeni magát, ráadásul óránként megismétli a szertartást. Ezen adatokkal szemben 10 évvel ezelőtt közel 46% használt csak valamilyen készítményt és kente be magát legalább egyszer. A válaszadók több mint 60%-a a napozás kezdete előtt 10 perccel vagy korábban keni be a bőrét és közel 36% a napozás kezdetekor, míg 4% sosem használ fényvédő készítményt. Ezzel szemben a korábbi kutatáskor a válaszolók közel 46%-a a napozás kezdete előtt 10 perccel vagy korábban kente be magát. Több mint 38% pedig csak a napozás kezdetekor, míg 15,5% sose kente magát.

Milyen faktorszámú készítményeket használunk?

Az adatok alapján a magyarok egyre magasabb faktorszámú készítményeket használnak, ami a növekvő tudatosság és a leégéstől való félelem jele. A napégéssel kapcsolatos adatokkal összevetve feltűnik, hogy magas faktorszám használata és időbeni felkenés mellett is leégünk néha. A válaszadók több mint 71%-a 30 faktorost vagy annál magasabb faktorszámú készítményt használ. Több mint 40% 50+-os készítményt ken magára. A 2013-as adatok szerint a válaszadók csupán több mint 29%-a használt 30 faktoros vagy annál magasabb faktorszámú készítményt és csak közel 13% kente magát 50+-os termékkel. Leszögezhetjük, hogy a szakszerű tájékozottság szintje 2013-hoz képest valamit javult, de továbbra is rosszul állunk: a kitöltők több mint 45%-a tisztában van a faktorszám jelentésével, de közel 55% nem tudja vagy rosszul tudja a számjelzés jelentőségét.

"A faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr saját, UV-védő képessége. Az egyéni, alap védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál.

A jellemző magyar bőrtípus (Fitzpatrick II és III bőrtípus) kb. tíz-tizenkét perc alatt leég védelem nélkül, így egy 50+-os naptejjel jócskán kitolható a napon biztonságosan eltölthető időtartam." - magyarázta Dr. Kelen Ákos, a vállalat termékfejlesztő szakgyógyszerésze - "A rendkívül erős SPF50+ fényvédő készítmények használata mellett külső védőöltözetet, világos színű ruhát is javasolt a gyerekekre adni. A ruha a közhiedelmekkel ellentétben nem nyújt 100%-os védelmet. Ennél is fontosabb, hogy a kisbabák bőre fokozottan érzékeny az UV-fényre, ezért 1 év alatti gyermeket semmiképpen ne tegyünk ki közvetlen napfénynek, továbbá árnyékos helyen is gondoskodjunk a megfelelő bőrvédelemről védőruha és napvédő készítmény együttes használatával”

A napozás tekintetében a faktorszám mellett pedig az UVA-, és az UVB-sugárzás hatása közötti különbség ismerete is fontos.

"Az UVB-sugarak elsődleges 'hatása' a bőrpír, majd a barnaság kialakulása, mely a bőrben lejátszódó természetes folyamat az úgynevezett melanogenezis eredménye; az UVA-sugarak hosszútávon károsíthatják a bőrt, melynek veszélye a korai bőröregedés.

A faktorszám csak az adott napvédő készítmény UVB-védelmét jelzi, ezért bőrünk biztonsága érdekében kiemelten fontos, hogy olyan terméket válasszunk, amelyen az UVA védelemre utaló jelölés is szerepel" - mondta el Kelen Ákos.

(Fotó: Dr. Kelen, De Agostini Picture Library/Alexander Spatari/Getty Images, Pexels/Pixabay)