A napraforgóról mintázott ház mindig arra fordul, amerről süt a nap

2021 / 01 / 25 / Bobák Áron
A napraforgóról mintázott ház mindig arra fordul, amerről süt a nap
Ezzel pedig meg is oldja a napelemek egyik nagy hátulütőjét.

Az elmúlt években nem csak az ipari felhasználásban terjed villámsebességgel a napenergia, de egyre többen döntenek úgy, hogy a háztartást részben vagy teljesen lecsatlakoztatva a hálózatról napelemekkel borítják be a házuk tetejét. Ennek persze megvan az a hátulütője, hogy a Nap nem süt éjszaka, de amíg erre már születtek különböző kísérleti megoldások, azzal valóban nehéz mit kezdeni, hogy a napfény a nap különböző szakaszaiban máshonnan érkezik.

Koichi Takada, tokiói születésű ausztrál építész ennek kiküszöbölése érdekében a biomimikrit hívta segítségül, vagyis a természetből merített ihletet a probléma megoldására. Az egyelőre csak a tervezőasztalon létező házai úgy viselkednek, mint a napraforgók, így a napelemekkel borított tető a Nap járásának megfelelően mozog, nagyjából 40%-kal több napenergiát termelve, mint a statikus panelek. “A formatervezők és építészek sokszor beszélnek róla, hogy a természetből merítenek ihletet esztétikai értelemben, de ennél mélyebbre kell ásnunk” - vallja Koichi, aki szerint annak érdekében, hogy a klímaváltozásból pozitív dolgok szülessenek, muszáj megtanulnunk nem csak formailag, de funkcionálisan is hasznosítani, amit a természetben látunk.

A napraforgóházak a tervező számításai szerint nem csak teljesen önellátóak lennének, de több energiát termelnének, mint amennyire egy átlagos háztartásnak szüksége van, a maradék áramot pedig visszatöltenék a hálózatba. A háromemeletes épületek emellett is számos olyan megoldást sorakoztatnak fel, ami a fenntarthatóságot szolgálja, például van bennük esővízgyűjtő, természetes szellőzőrendszer, a napsugárzás miatti felmelegedést pedig a ház forgó homlokzata csökkenti.

(Fotó: Koichi Takada Architects)

További cikkek a témában:

A városi mezőgazdaság csúcsa: rizsföldekkel borították be egy egyetem tetejét A bangkoki Thammasat Egyetem a fenntartható gazdálkodás mintapéldája.

Mászófal és sípálya is van a világ legmodernebb hulladékégető erőművében A Copenhill gyorsan Koppenhága egyik nevezetességévé vált, ami elég szép teljesítmény, figyelembe véve, hogy tulajdonképpen egy hulladékégetőről van szó.

Mesterséges szigeteken álló, önfenntartó várost terveztek Malajzia partjaihoz A tengerbe épülő BiodiverCity a fenntarthatóságra és az emberközpontúságra helyezi a hangsúlyt, a látványtervek alapján pedig nagyjából úgy néz ki, mint egy földi paradicsom.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Először dokumentáltak ilyesmit: kifordult magából a földkéreg Spanyolországnál
Kifordult magából a Föld – már nem átvitt értelemben, hanem szó szerint: egy kéregtábla teljesen átfordult Granada közelében.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.