A World Landscape Architect felidézi, hogy az egyetem területe, a Bangkok külvárosában található Rangsit mező egy évszázaddal korábban még egy mocsarakkal és rizsteraszokkal sűrűn borított terület volt, amit az uralkodó, V. Ráma thaiföldi király a világ legtermékenyebb rizstermővidékének szánt. Az urbanizáció hatására azonban a mocsaras vidék lassacskán betondzsungellé változott, amely már nem képes megtisztítani a levegőt és megtermelni az élelmiszereket. A Thammasat Egyetem projektje azt kívánja bemutatni, hogyan lehetne városi környezetben is jobban kiaknázni a modern technológiák és a hagyományos megoldások nyújtotta lehetőségeket, így maguk az épületek is hozzájárulhatnak a klímaválság enyhítéséhez, a légszennyezettség csökkentéséhez és az élelmiszerellátáshoz.

A Landprocess nevű tájépítész iroda által tervezett mezőgazdasági zöld tetőn az ázsiai tradícióknak megfelelően, teraszos elrendezésben alakítottak ki termőföldeket, amelyek negyven különböző növénynek nyújtanak táptalajt: az egyetem tetején a rizs mellett megtalálhatók az őshonos zöldségek, fűszerek és gyümölcsfák is, így a tető nagyjából 80 ezer étkezésnek elegendő élelmiszert termel meg évente. A termények fel nem használt részeit az egyetem konyhájában komposztálják, majd természetes trágyaként újrahasznosítják őket a növények termesztéséhez.

A teraszos elrendezés a vízgazdálkodáshoz is jelentősen hozzájárul, hiszen az esővíz az összes teraszon keresztülfolyva éri el az egyetem mellett kialakított tárolókat. A Thaiföldön egyre gyakoribb, heves esőzések megrongálhatják a talajt és kimoshatják belőle az értékes tápanyagokat, a teraszos elrendezés viszont lassítja a víz lefolyását, a növények pedig segítenek egyben tartani a talajt. Ezzel a módszerrel azt is sikerült elérni, hogy mire a víz a 11 718 köbméter kapacitású tárolókba kerül, a különböző vegyszereket és káros anyagok teljesen kitisztulnak belőle. Az így összegyűjtött vizet a tető öntözésére használják fel a száraz időszakokban.

Az öntözőrendszert, csakúgy mint az egyetemet a Thammasat Egyetem másik épületén kialakított hatalmas napelempark üzemelteti, amely nem csak környezetkímélőbb, de olcsóbb megoldást is nyújt az elektromos áram előállítására. A 3565 négyzetméternyi napelemet úgy helyzeték el, hogy azokat a lehető legtöbb napsütés érje, így a napelempark óránként nagyjából 500 ezer wattos teljesítményre képes.

Mesterséges szigeteken álló, önfenntartó várost terveztek Malajzia partjaihoz A tengerbe épülő BiodiverCity a fenntarthatóságra és az emberközpontúságra helyezi a hangsúlyt, a látványtervek alapján pedig nagyjából úgy néz ki, mint egy földi paradicsom.

A zöld tető koncepciója jócskán túlmutat a regeneratív biogazdálkodás bemutatásán, az ilyen építészeti megoldások elterjedésével például hatékonyan lehetne csökkenteni a városok hőmérsékletét is, hiszen a növényzet a betonnal szemben nem tárolja el és sugározza ki a környezetére a meleget, így sokkal kellemesebb klímát biztosít. A projekt az állatvilág számára is megfelelő környezetet termet, hiszen az őshonos növények telepítésével olyan mikroklíma alakul ki, amely vonzza a beporzó madarakat és rovarokat, a növények által kibocsátott oxigén és pára ideális környezetet termet az őshonos élővilág számára.

A Thammasat Egyetemen rendszeresen tartanak workshopokat is a fenntartható gazdálkodásról és a városi mezőgazdaságról, amelyeken emberek tízezreivel ismertetik meg a fenntartható gazdálkodás alapjait. A tető számos környékbelinek nyújt megélhetést, többek között olyan embereknek is, akik a gépesítés miatt szorultak ki a mezőgazdaságból. Az egyetem nagyszabású terve szerint így a projekt azt is megmutatja, hogyan lehetne csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, és biztosítani az ország különböző területeinek az egyenletesebb fejlődését.

(New Atlas, World Landscape Architect, Fotó: Landprocess)