Habár más bolygókon és holdakon előfordulhatnak a tűzre emlékeztető jelenségek – ilyenek például az Io tűzszökőkútjai, de ezek nem igazi tüzek; olyannyira nem azok, hogy a tényleges tűz észlelése más világokon (bár kihívást jelent), az élet jelenlétére utalhat. Hogy a tűz miért csak a Földön jellemző, arról szól az IFLScience cikke, amit lentebb összefoglalunk.
A tűz tehát egy olyan folyamat, amely jelen ismereteink szerint a Naprendszerben legalábbis kizárólag a Földön fordul elő, mivel a bolygónk egyedülálló viszonyainak az eredménye. Mint az IFLScience cikke írja, a görög mitológiában Prométheusz ellopta a tüzet az istenektől, és az embereknek adta – amiért kegyetlen büntetés lett az osztályrésze. Ennek ellenére a görög istenek nyomán római istenekről elnevezett égitesteken nincs tűz. Sőt, még a Napnak sincs tüze: a Nap fénye magfúzióból származik, nem égésből, és ez az a folyamat, amit energiatermelésre próbálunk a Földön használni az épp fejlesztés alatt álló fúziós reaktorokban.
Mindennek oka, hogy a tűz receptjében három elengedhetetlen összetevő szerepel: oxigén, tüzelőanyag és hő. Az oxigén, bár bőséggel áll rendelkezésre az univerzumban, ritkán található meg a tűzhöz szükséges molekula állapotban. Ennek oka, hogy az oxigén kifejezetten hajlamos más elemekkel kötődni, így a szabad állapotú oxigén meglehetősen ritka. Elméletileg természetesen égési folyamat más gázokkal is elérhető, de ezek vagy ritkák vagy mesterségesen állíthatóak elő.
Az oxigén kapcsán a másik kitétel a koncentráció – ami egyszerűen nincs meg a Naprendszerben, sőt valójában a Földön is a szükséges koncentráció megléte, és így a tűz maga is egy relatíve friss jelenség. A bolygónk fosszilis leletei alapján tartós tűz nem létezett a Középső Ordovícium időszak (körülbelül 470 és 458 millió évvel ezelőtt) előtt, annak ellenére sem, hogy az oxigén már jelen volt a Nagy Oxidációs Esemény óta, ami körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt történt. Az oxigén koncentrációja akkor még egyszerűen túl alacsony volt a tűz tartós fenntartásához.
A földi élet nélkül az oxigén erről a bolygóról is eltűnne, mivel reakcióba lépne a kőzetekkel. Épp ezért amikor a csillagászok életjeleket keresnek a világűrben, a tartós oxigén jelenlétét potenciális indikátornak tekintik ebből a szempontból – egyébként önmagában az oxigén sem végleges bizonyíték, a csillagászok speciális gázkombinációkat keresnek biológiai aláírásként.
Mint arról pedig szó esett, a tűznek tüzelőanyagra és hőre is szüksége van. A földi tüzelőanyagok, mint a fa, a szén és az olaj, pedig az élet termékei.
Mint arról a bevezetőben szó esett, a Naprendszerben is akadhatnak azért még tűzre emlékeztető jelenségek – a Napról már beszéltünk, de ha nem tűzek, akkor mégis micsodák a Jupiter Io holdjának “tűzszökőkútjai”? Ezen jelenségek mögött az áll, hogy a Jupiter és a külső holdak által kifejtett árapály-erők miatt megolvadt az Io belseje, ami miatt a kitörések szinte állandóakká váltak. A tűzszökőkutakban azonban nincs valódi tűz, hanem ezek egy-egy szellőzőnyíláson keresztül felpermetező magma.
Mi a helyzet a tüzes Vénusszal? Nos, ez a bolygó sem tüzes valójában, hanem a kiugróan magas felszíni hőmérsékletét (471 Celsius-fok) a bolygón elszabadult üvegházhatás okozza. Ezen üvegházhatás oka egyébként a bolygó eredeti óceánjának az elpárolgása volt, amit követően a vízmolekulák az ultraviola sugárzás hatására szétbomlottak: a hidrogén az űrbe szökött, és a víz hiányában a szén-dioxid felhalmozódott a légkörben, ami miatt ma a bolygó légköre főleg szén-dioxidból áll, 90-szer sűrűbb, mint a Földön, és alig van benne vízgőz. A Vénuszon ezenkívül vulkanikus tevékenység is zajlik, de tűz nem található rajta.
Mindebből következik, hogy a tűz jelenléte egy másik bolygón jó eséllyel utalhat az élet jelenlétére is – indikátorként ezzel csak egy probléma akad: az észlelése távoli égitesteken komoly kihívást jelent.
(Kép: Pixabay/Myriams-Fotos)