Szomorú látvány egy szabad földre telepített napelemparkban a panelek árnyékában kornyadozó erőtlen, fakó, ritkás növényzet. Eddig úgy tűnt, az energiatermelésre kiszemelt földterületet már nemigen lehet arra is használni, amire eddig szokta az emberiség a termőtalajt: hogy élelmiszert termeljen rajta. De most úgy néz ki, talán lesz megoldás a kettős hasznosításra.

A Cambridge Egyetem kutatócsoportja kísérletében narancsszín, félig átlátszó napelem-táblák alá ültett spenót- és bazsalikom-palántáit. Elképzelésük szerint a zöld és kék fényt kiszűrő és azt energiatermelésre használó napelemek alatt a narancs és vörös fény elegendő lesz a növényeknek a fejlődéshez. A kísérlet eredményeit nem csak fizikai illetve biológiai, de gazdasági aspektusból is elemezték. Arra az érdekes következtetésre jutottak, hogy az elektromos energia és a növényi élelmiszerek együttes termelése annál gazdaságosabb, minél olcsóbb terményeket nevelünk a narancsszín napelemekkel fedett üvegházban.

Számításuk szerint a normál üvegházhoz képest a narancsszín panelek alatt 15%-kal kevesebb bazsalikom és 26%-kal kevesebb spenót termett, de anyagilag mégis a spenót termelése éri meg jobban, mert az annyival olcsóbb, hogy még a rosszabb hozammal együtt is jobban tudta kompenzálni az árnyékolás miatti veszteséget. Így aztán a kísérleti spenótültetvényen a megtermelt zöldség és energia együttes értéke 35%-kal haladta meg a hagyományos melegházban azonos területen megtermelhető spenót árát, míg a napelem alatt nőtt bazsalikom ára a megtermelt árammal kiegészítve is csak 2,5%-os extra hasznot hozott.

A kísérlet kiértékelésében a kutatók átlagos világpiaci energiaátvételi árakkal számoltak. A kalkuláció nem terjedt ki a napelemes rendszer beruházási költségeinek megtérülésére, de egy ilyen rendszer méretétől függően jellemzően 8-10 éven belül visszahozza az árát, élettartama pedig évtizedekre tervezhető. A kísérletben használt napelemek 66 W/m2 elvi csúcsteljesítménye jóval alacsonyabb a piacon elérhető napelemekénél de mivel ezek egyedi darabok voltak, az értékük nem vethető össze a piaci árakkal.

A kísérlet másik érdekes tapasztalata az volt, hogy a részben leárnyékolt területen máshogy nőttek a növények. A kevesebb fényben a föld alatti és föld feletti részek közül az utóbbi javára torzult el az arány: a spenót és a bazsalikom igyekezett nagyobb fotoszintetizáló felületet kialakítani a gyökérrészek felett. A hasznos levelek szerkezete is megváltozott, a napelem alatti növények tömegarányosan több fehérjét építettek be leveleikbe, mint a normál üvegháziak.

A kutatók következtetése az, hogy még sok kísérletre van szükség a napelem alatti növénytermesztés tökéletesítéséhez, de a megfelelő színű panelek alatt a megfelelően összeválogatott növények termesztése ígéretes lehetőségeket hordoz a jövő mezőgazdasága számára.

A publikáció a kísérletről eredetiben itt olvasható. Nyitókép: Wikimedia Commons