A NASA Artemis-programja jócskán túlmutat azon, hogy ismét embert repítsenek a Holdra, hanem ehhez több, nagyobb kutatási projekt is társul. Egész pontosan ezen projektek listája egyre csak bővül, és most két újabb tétel került fel erre, és mindkettő elég érdekes. Az első, ami a címben szereplő titokzatos kupolaszerű képződményekkel kapcsolatos, az úgynevezett Lunar-VISE (Lunar Vulkan Imaging and Spectroscopy Explorer) program, melynek célja tehát a Gruithuisen-dómok megvizsgálása. Ezek a „dómok” hosszú idő óta ejtik zavarba a kutatókat, mivel a megjelenésük alapján úgy tűnik, hogy a gránithoz hasonló összetételű, szilícium-dioxidban gazdag magma hozta őket létre. A probléma csak az, hogy azok a vulkánok, amelyek kőzetolvadéka gazdag a kovasavban – ez utóbbi tehát szükséges ezekhez a dómokhoz – a Földön tipikusan víz és tektonikus lemezek jelenlétében alakulnak ki – a Holdon azonban hiányoznak ezek a kulcsfontosságú összetevők.

A Lunar-VISE tehát ennek a rejtélynek fog utánajárni öt műszercsomag segítségével, melyekből kettőt egy mozdulatlan leszállóegységre, hármat pedig egy mobil roverre szerelnek fel. A Lunar-VISE a tervek szerint így 10 földi nap (egy holdnap) során feltárja az egyik Gruithuisen-dóm csúcsát. A kupola tetején talált Hold-regolit elemzésével pedig a Lunar-VISE műszerei által gyűjtött és visszaküldött adatok remélhetőleg segítenek a tudósoknak megválaszolni, hogy miként alakulhattak ki ezek a képződmények.

A másik most kiválasztott program a LEIA (Lunar Explorer Instrument for space Biology Applications), amelynek lényege egy olyan biológiai kutatás, ami nem szimulálható sem a Földön, sem pedig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A LEIA keretében Saccharomyces cerevisiae élesztőgombát juttatnak a Hold felszínére, ami az emberi biológia amolyan modelljeként fog funkcionálni – a gomba tanulmányozásával így olyan kérdésekre próbálnak a kutatók gyakorlati választ adni, hogy a Hold gravitációja, valamint az égitesten tapasztalható sugárzás miként hat a genetikára, a sejt- és molekuláris replikációs és osztódási folyamatokra, illetve maga a sugárzás milyen DNS-károsodást okoz.

A tervek szerint mindkét vizsgálatra még ebben az évtizedben sor fog kerülni.

(Kép: NASA/GSFC/Arizona State University)