A NASA szerint kiemelten fontos a Holdon a titokzatos kupolaszerűségek megvizsgálása

2022 / 06 / 08 / Felkai Ádám
A NASA szerint kiemelten fontos a Holdon a titokzatos kupolaszerűségek megvizsgálása
A NASA már ki is választotta az eszközt, amivel a rejtélyes Gruithuisen-dómokat fogja tanulmányozni. Hasonló képződmények egyébként a Földön is akadnak, csak a kialakulásukhoz az óceán vízére van szükség – ezért nem érti senki, miként fordulhatnak elő a Holdon.

A NASA Artemis-programja jócskán túlmutat azon, hogy ismét embert repítsenek a Holdra, hanem ehhez több, nagyobb kutatási projekt is társul. Egész pontosan ezen projektek listája egyre csak bővül, és most két újabb tétel került fel erre, és mindkettő elég érdekes. Az első, ami a címben szereplő titokzatos kupolaszerű képződményekkel kapcsolatos, az úgynevezett Lunar-VISE (Lunar Vulkan Imaging and Spectroscopy Explorer) program, melynek célja tehát a Gruithuisen-dómok megvizsgálása. Ezek a „dómok” hosszú idő óta ejtik zavarba a kutatókat, mivel a megjelenésük alapján úgy tűnik, hogy a gránithoz hasonló összetételű, szilícium-dioxidban gazdag magma hozta őket létre. A probléma csak az, hogy azok a vulkánok, amelyek kőzetolvadéka gazdag a kovasavban – ez utóbbi tehát szükséges ezekhez a dómokhoz – a Földön tipikusan víz és tektonikus lemezek jelenlétében alakulnak ki – a Holdon azonban hiányoznak ezek a kulcsfontosságú összetevők.

A Lunar-VISE tehát ennek a rejtélynek fog utánajárni öt műszercsomag segítségével, melyekből kettőt egy mozdulatlan leszállóegységre, hármat pedig egy mobil roverre szerelnek fel. A Lunar-VISE a tervek szerint így 10 földi nap (egy holdnap) során feltárja az egyik Gruithuisen-dóm csúcsát. A kupola tetején talált Hold-regolit elemzésével pedig a Lunar-VISE műszerei által gyűjtött és visszaküldött adatok remélhetőleg segítenek a tudósoknak megválaszolni, hogy miként alakulhattak ki ezek a képződmények.

A másik most kiválasztott program a LEIA (Lunar Explorer Instrument for space Biology Applications), amelynek lényege egy olyan biológiai kutatás, ami nem szimulálható sem a Földön, sem pedig a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A LEIA keretében Saccharomyces cerevisiae élesztőgombát juttatnak a Hold felszínére, ami az emberi biológia amolyan modelljeként fog funkcionálni – a gomba tanulmányozásával így olyan kérdésekre próbálnak a kutatók gyakorlati választ adni, hogy a Hold gravitációja, valamint az égitesten tapasztalható sugárzás miként hat a genetikára, a sejt- és molekuláris replikációs és osztódási folyamatokra, illetve maga a sugárzás milyen DNS-károsodást okoz.

A tervek szerint mindkét vizsgálatra még ebben az évtizedben sor fog kerülni.

(Kép: NASA/GSFC/Arizona State University)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
Az utolsó alkalom, amikor emberek látogatták meg az űrben a Hubble Űrteleszkópot
Az utolsó alkalom, amikor emberek látogatták meg az űrben a Hubble Űrteleszkópot
A Columbia űrsikló tragédiája után a Hubble utolsó javítási misszióját lefújták a kockázatok miatt, de 2009. május 11-én mégis legénység indult a teleszkóphoz a SM4 keretében az Atlantis űrsiklóval, ez alkalommal tényleg utoljára.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.