Az elmúlt napokban felröppent a hír egy aszteroidáról, amely 2020 november 2-án, az USA elnökválasztása előtti napon beléphet a Föld légkörébe. Noha az űrkőzet valóban bejuthat a légkörünkbe, aggodalomra semmi ok. Az aszteroida olyan kicsi, hogy valószínűleg nem is éri el majd a talajt. A szóban forgó objektum 2018 VP1 néven ismert, és ahogy a neve is sugallja, 2018-ban fedezték fel. Körülbelül 2 méter átmérőjű, és kétévente jár ilyen közel a bolygónkhoz. Mivel ilyen kicsi, nehéz pontosan vizsgálni a pályáját és azt, hogy milyen közel kerülhet majd a bolygónkhoz. 

A Föld középpontja és a kis aszteroida közötti névleges távolság becslések szerint körülbelül 420 000 kilométer, amely túlmutat a Hold pályáján.

Ennek a becsült felső határa akár 4 millió kilométer is lehet, a Földhöz való legközelebbi távolsága pedig egy telitalálatos ütközést is eredményezhet, de ennek csak 1:240-hez esélye van (0,41 százalék).

Ha a 2018 VP1 eléri a Földet, és nem égne el a légkörrel való súrlódástól a Csendes-óceán felett, akkor apró töredékei érhetik el a talajt, mint például a Sutter's Mill meteoritjai 2012-ben vagy a 2014 AA aszteroida esetében, mely az Atlanti-óceán felett égett el, mindössze 21 órával felfedezését követően. 

Van még ott ahonnan ez jön

A 2018 VP1 messze van attól, hogy egyedülállónak lehessen nevezni az űrben. Hasonló típusú égitestek százmilliói léteznek, melyek valószínűleg nem okoznak károkat. Az elmúlt 15 évben a NASA azon dolgozott, hogy minél több veszélyes aszteroidát felfedezzenek, a cél a 100 méternél nagyobb objektumok keringési pályájának nyomon követése volt.

Mára az összes civilizáció-gyilkos aszteroida ismert, de minden bizonnyal vannak még olyan felfedezésre váró égitestek, amelyek elpusztíthatnának egy nagyvárost, és az egész földrészre kiterjedő hatásokat eredményezhetnének, ha elérnék a Föld felszínét. Ezekből a nagy aszteroidákból több mint 2000-et ismerünk, ami valamivel kevesebb, mint a becsült 6200 objektum, ami odakint lehet.

(Képek: Unsplash)