A parazitizmus csúcsán egy állat megeszi a gazdatest nyelvét és a helyére tapad, hogy még többet egyen
2020 / 08 / 14 / Justin Viktor
A parazitizmus csúcsán egy állat megeszi a gazdatest nyelvét és a helyére tapad, hogy még többet egyen
Csak egy rövid pillanatra gondoljunk bele: egy reggel arra ébredünk, hogy nem igazán érezzük a nyelvünket, de a szánk azt mondja, ott van az. Bár mintha kicsit furcsán túlmozgásos lenne, akaratunkon kívül. Nem, inkább ne gondoljunk bele.

Szokatlan röntgen

Kory Evans, a Rice Egyetem Biotudományi Tanszékének adjunktusa, halak röntgenképeit digitalizálta, amikor rájött, hogy a képen látható állat szája belsejében, ott, ahol a nyelvnek kell lennie, egy parazita ászkarák bújt meg, ami lényegében maga volt az új nyelv.

"A hétfők általában nem ilyen eseménydúsak" - írta Evans a Twitter-en. "Ma reggel az egyik ajakoshal képeinek beolvasásakor egy nyelvevő ászkarákot találtam."

Ezek a paraziták valóban bizarr lények, a cymothoa exigua, a kopoltyúkon keresztül jut a gyanútlan hal testébe, ahol megbújik amíg ivaréretté nem válik. Ez akár még nyerő helyzet is lehetne, hiszen kellene egy ellenkező nemű példánya szaporodásukhoz - gondolhatnánk. De nem kell. Méghozzá azért nem, mert a parazita azonban önmegtermékenyítő hermafrodita, és hímként hatol be a kopoltyúkba. Rövid idő elteltével akár hímként, akár funkcionális nőstényként folytathatja életét.

Behatolók

De ne szaladjunk előre, ott tartottunk, hogy a hím példányok a kopoltyúívekhez kapcsolódnak, és ha vannak nőstények is, azok eközben előrekúsznak a kopoltyúkhoz, és dolgozni kezdenek a nyelv-cserén. Az első karmukkal elvágják a halak nyelvében található vérereket, és fogyasztani kezdik a vért.

 

A halak véréből származó bőséges táplálkozás mellett a nőstények felveszik a nyelv méretét, körülbelül 8–29 milliméter hosszúságban és 4–14 milliméter szélességben. Eddigre a vérellátás nélkül maradt nyelv elszárad, és magától leesik.  A nőstények horogszerű járólábaikkal ezután csatlakoznak a nyelvcsonkhoz, hogy ál-nyelvvé váljanak. 


A parazita lila színnel jelölt ezen a őszintén elfogadhatatlan, félelmetes fotón. (Kép: Kory Evans/Rice Egyetem)

Kevés jel utal arra, hogy a gazdaállat táplálkozási képessége csökkenne, a kutatók úgy vélik, hogy a nyelvevő ászkarákok hatékonyan helyettesítik a halak nyelvét, bár nyilvánvalóan elcsennek némi élelmiszert a hal táplálkozása közben, hiszen ez borzalmas evolúciós stratégiájuk esszenciája. Egy 2012-es tanulmány szerint ez az egyetlen olyan ismertté vált eset parazita állat esetében, melyben az alany funkcionálisan helyettesíti a gazda-szervezet egy szervét.

Ez persze korántsem a történet vége az érintett halak számára. Hátra van még a szaporodás, ami szintén a gazdahalakban zajlik, valószínűleg a kopoltyúkban vagy a hal szájában. Az utódok új gazdaszervezeteket keresnek és a félelmetes ciklus újra kezdődik elölről.

Ha ezt a hal szempontjából nézzük (ne tegyük), igazán kellemetlen dolgokat élhetünk át: először is eltűnik a nyelvünk, aztán visszatér, de nem érezzük, és lényegesen mozgékonyabbá válik a szánkon belül, mint ezt megelőzően volt, majd hirtelen valami szexelni kezd vele, esetleg saját magával teszi ezt.

(Forrás: Rice University Kép: Rice, ASIH)

 


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.