A Perseverance marsjáró 1088. marsi napján, március 11-én szerezte be a 24. mintáját, ami különleges helyet foglal el a begyűjtött kőzetek között, mivel egy olyan területen talált rá a rover, ami régen vízzel borított régió volt, vagyis a kőzet potenciálisan ősi szerves anyagokat is tartalmazhat. A rover feladata, hogy a Mars Sample Return Mission keretében összegyűjtse azokat a mintákat, amelyeket egy 2028-ban indított keringő- és leszállóegység, valamint az Ingenuity helikopterhez hasonló légi járművek segítségével szednek össze a Marson és valamikor 2033 körül hoznak el a Földre további elemzések céljából.

A NASA és az Európai Űrügynökség közös küldetésének lényege, hogy lehetővé tegye a marsi anyagok földi laboratóriumokban való vizsgálatát, mivel egyes elemzések elvégzését a távoli helyszíneken, a marsjáró kevés számú tudományos műszerével nem tudják megvalósítani.

A Mars Sample Return misszió egy tavaly kiadott független szakértői elemzés összegzése szerint rendkívül fontos lépés lehet a Mars feltérképezése és esetleges ősi életre utaló nyomok felfedezése szempontjából, emellett az ehhez hasonló ‘drámai planetáris küldetések’ segítenek az Egyesült Államoknak az úgynevezett soft power, vagyis puha hatalom fenntartásában. A missziót, mint ahogy sok más űrprogramot is, sok kritika érte többek között rá fordított a csillagászati összegek miatt is, ami évről évre növekszik. A jelentés szerint a mintákat begyűjtő SRL leszállóegység és a mintákat a bolygóról a keringőegységhez elszállító MAV (Mars Ascent Vehicle) indítása a jelenleg tervben lévő időpontban, 2027/2028-ban nem kivitelezhető, a későbbi, 2030-as indítás pedig már a 8-9,6 milliárd dolláros (3 billió forint körüli) tartományba emeli a program költségeit. A Mars Sample Return minél előbbi megvalósítása azonban több szempontból is kulcsfontosságú a résztvevők számára: egyrészt a tudományos célok elérése érdekében, ami révén eddig ismeretlen arcát fedezhetik fel a Marsnak, nem csak a mai, hanem akár a következő generációk tudósai is, akik a marsi kőzeteket később most még nem is létező eszközökkel és módokon tudják majd vizsgálni. Másrészt emeli a küldetés jelentőségét a konkurencia is: Kína szintén tervezi a marsi mintagyűjtő programját, a Tienven-3-at, amelynek keretében már 2031-re a Földre juttatnák a mintákat, amelyeket egy leszállóegység segítségével gyűjtenek be.

A NASA-ESA misszió tehát versenytársat is kapott az évek során, bár a kínai küldetés jóval egyszerűbb módszerrel fogja megoldani a kőzetminták beszerzésének kérdését, a leszállóegység ugyanis értelemszerűen csak helyben, a landolása helyszínén tud fúrásokat végezni majd. A Mars Sample Return első szakaszában a Marsra érkező Perseverance rover ezzel ellentétben előre kijelölt helyszíneket látogat meg a bolygónak olyan pontjain, ahol a kutatók nagy esély látnak az izgalmas minták felfedezésére. Egyike ezeknek a helyszíneknek Bunsen Csúcsnak nevezett 1,7 méter magas kő, amelyből a marsjáró március 11-én vágott ki egy részletet. A kőzetminta a rover 24. mintája - az eddig megtöltött tárolók közül kettőben törmelék, egyben pedig marsi “levegő” van, a többi kőzeteket tartalmaz. A Bunsen Csúcs darabkája az első szerzemény, amelyet a NASA a küldetés céljának lényegeként, illetve megtestesüléseként említ, mivel a szikla az előzetes elemzések szerint régebben víz alatt állhatott, ami növeli az esélyt az ősi szerves anyagok jelenlétének detektálására.

“A Földön a vízben lévő ásványok sokszor képesek rá, hogy csapdába ejtsék és megőrizzék az ősi szerves anyagokat és biológiai nyomokat. A kőzet még a Mars formálódásának idején uralkodó éghajlati viszonyokról is árulhat el információkat.” -

mondta el Ken Farley, a Perseverance projekt tudósa.

A Bunsen Csúcs vizsgálata során a kutatók arra jutottak, hogy a kőzet 75%-ban karbonátokból áll, amelyeket szilikát tart össze. Ezek az összetevők sok mikrokristályt tartalmaznak, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy a mikrobiális élet lenyomatát megőrizzék, ezért a kutatók nagy reményeket fűznek a mintához, de a precíz és részletekbe menő elemzésekre csak akkor nyílik lehetőség, ha a kőzetek már a laboratóriumokban lesznek. Addig is a Perseverance tovább folytatja útját, aminek következő állomása a Fényes Angyal (Bright Angel) nevű helyszín lesz a Jezero-kráter peremén, majd az itt folytatott vizsgálatok után megindul a perem teteje felé, aminek elérése több hónapig tart majd a számítások szerint.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS)