A kínai űrügynökség által tervbe vett marsi mintagyűjtő programmal kapcsolatban június 20-án újabb információkat osztott meg Szun Cöcsou, a Tianwen-1 misszió tervezője: elmondása szerint a mintákat már 2031 júliusában visszahozhatják a Földre, megelőzve ezzel a 2033-as érkezést célként kitűző NASA/ESA Mars Sample Return küldetést. A Mars Sample Return során azokat a kőzetmintákat juttatják majd vissza a bolygóra, amelyeket jelenleg a Perseverance marsjáró gyűjt szorgalmasan a Mars Jezero kráterében, ahol éppen a Hogwallow Flats nevű régióban kezdi meg újabb tevékenységeit.

A NASA és az Európai Űrügynökség közös programja során eredetileg 2026-ban érkezett volna a vörös bolygóra az a leszállóegység, amely a Perseverance által hátrahagyott tárolók összeszedését végző marsjárót és az ezeket a Mars körüli pályára eljuttató űreszközt (Mars Ascent Vehicle, MAV) szállítja - ez utóbbi végül az ESA által fejlesztett Earth Return Orbiternek adja majd át szállítmányát, hogy az biztonságosan lezárt állapotban hozza el a Földre a kőzeteket. A bonyolult művelet kivitelezésének egyik nehézségét a marsjáró és a MAV együttes szállítása jelenti, ami a NASA elemzései alapján nem kivitelezhető, ezért a terveket módosították két leszállóegységgel megvalósított landolásra, az újabb egység elkészítése miatt viszont a missziót elhalasztották 2028-ra. Ennek következtében a kőzetek sem érkezhetnek vissza 2033-nál előbb, ami azt jelenti, hogy a kínai küldetés nagy valószínűséggel előbb hoz eredményeket és előbb juttat vissza marsi mintákat a Földre.

A Kína által tervezett programban ennél valamivel egyszerűbben valósítják meg a kőzetgyűjtést: a Tianwen-3 misszió során egy leszállóegység és a mintákat a keringőegységhez eljuttató AV (Ascent Vehicle) 2029-ben száll le a Mars felszínére és a fúrásokat helyben végzik el, ellentétben a Marson nagy utat bejáró és a 477 solját (marsi napját) töltő Perseverance számos helyszínen végzett mintagyűjtésével. A gyűjtéshez a Tianwen-3 küldetésben lehetséges, hogy egy négylábú robotot is használnak, ami nem példa nélküli ötlet: a NASA is tervezte a Boston Dynamics robotkutyájának, Spotnak egy módosított változatát küldeni a Marsra, mivel a kerekeken guruló megoldásnál lehetséges, hogy stabilabb, nehezebb terepen is jobban boldoguló alternatívát nyújtana egy lábakon járó gép alkalmazása.

Mars sample return mission of China, presented by Sun Zezhou, the chief designer of the Tianwen-1 mission. Two launches and returning at the July of 2031. #CNSAhttps://t.co/DCAs6uoArq pic.twitter.com/VPMcerxvfm

— Yuqi Qian (@YuqiiQian) June 20, 2022

A kínai tervek szerint a minták 2030 októberében hagyják el a Marsot és 2031 júliusában érkeznek a Földre, így, amennyiben sikerül tartani az ütemtervet, Kína válhat az első olyan országgá, amelynek a laboratóriumaiban marsi kőzeteket vizsgálhatnak. Addigra azonban egy másik országban, ha nem is a Marsról, de a bolygó egyik holdjáról származó minták már felfedhetik titkaikat a kutatók előtt, a japán űrügynökség (JAXA) ugyanis 2029-re hozza vissza a Phobos-ról a 10 grammnyi talajmintát, amit a Mars Moons Exploration küldetés keretében gyűjt össze.

(Space News Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU)

Néhány éven belül felfedezhetjük a földön kívüli életet - és ha nem vigyázunk, ki is pusztíthatjuk Az emberiséget időtlen idők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy van-e élet a Marson, ám szakértők egy csoportja szerint az ennek kiderítésére tett erőfeszítéseinket paradox módon éppen az húzhatja keresztül véglegesen, ha sikerül embert küldenünk az égitestre.