A pestisjárvány már a bronzkori Európában is szinte 'lubickolt'

2019 / 12 / 20 / Perei Dóra
A pestisjárvány már a bronzkori Európában is szinte 'lubickolt'
A bronzkor számos változást hozott az emberiség történetében: megindult a kereskedelem, a klimatikus átalakulásokkal és a fémmegmunkáló technikák fejlődésével egyetemben. Egy új kutatás szerint ugyanakkor még egy fontos szereplőt megemlíthetünk a folyamatban.

Kutatók jó ideje megbizonyosodtak arról, hogy a pestist előidéző Yersinia pestis baktérium már a bronzkori Európában felbukkant. Wolfgang Haak, a Max Planck Történelmi Intézet munkatársa szerint a bronzkor kezdetén a sztyeppei népek hódításával egyidejűleg genetikai átalakulás zajlott az európai populációban, ez a keveredés pedig közrejátszhatott a betegség terjedésénél.

Haak és csapata mintegy ezer, időszámításunk előtti harmadik-negyedik évezredi személy genetikai adatait elemezték, hogy átfogóbb képet kapjanak a korszakról– írja a Phys.org. A kutatók úgy vélik, hogy a szóban forgó időszakban a pestis Európa-szerte súlyos problémát okozott. Hozzátették, hogy a korai városközpontok, például a mezopotámiai Uruk, táptalajt jelentettek a pestis kórokozójának, a fertőzéseket pedig tovább segítette, hogy állatok és emberek majdhogynem 'egy fedél alatt' éltek.

Mivel a leletekben csak a Yersinia pestis minimális törzsét sikerült kimutatni, feltételezik, hogy a járvány rendkívül gyorsan terjedt. Többek között a lovak használata is egyre gyakoribbá vált a bronzkorban, így nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az állatok, esetleg a rajtuk közlekedő emberek is hozzájárultak a pestis terjesztéséhez. A csapat következő lépésben az újkőkor pestises eseteit próbálja feltárni, de más járványok nyomait is keresik.

A pestis is hozzájárulhatott a Bizánci Birodalom végelgyengüléséhez

A történelemben három nagy pestishullámot tartanak számon, melyek hurrikánként letarolták a földkerekséget, és összességében százmilliók halálát okozták. A fekete halál így Európa-szerte is vallási, gazdasági, társadalmi változások sorát indította el, hiszen mostanáig úgy tudni, semmilyen más járványos betegség, mint a kolera vagy himlő, nem okozott akkora pusztítást, mint a rettegett pestis.

Az első nagy járvány Konstantinápolyhoz köthető, Krisztus után ötszáznegyvenben, Justinianus császár uralkodása idején; a betegség szűk egy hónap alatt a lakosság kétharmadát kiírtotta. Történészek szerint ezért a járvány is hozzájárult a Bizánci Birodalom végelgyengüléséhez. Ötszáznegyven után aztán egyszeriben felszívódott, amiben a lehűlés megszűnése, a patkánypopuláció változása, és az emberi immunrendszer megerősödése is közrejátszhatott.

Ötszázharmincötöt írtunk, amikor kitört az indonéziai Krakatau vulkán, a légkört egyszeriben ellepte a hamu, így a napsugárzás nem érhette el a föld felszínt, a klíma pedig átmenetileg lehűlt. Mindez láncreakciót indított el, mivel az éghajlatváltozás a termés beérését is meghiúsította, bizonyos patkánypopulációkat pedig a városokba csábított, amik aztán tanyát vertek a gabonaraktárakban.

 

Az emberek persze nem sejthették, hogy bundájukban élősködő bolhák közvetítésével a patkányok lettek a pestisbaktérium terjesztői. Főként, hogy ötszáznegyven után a helyzet némileg elcsendesült, ami részben a görög-római hagyományokon alapuló fürdőkultúrának, csatornázottságnak és az átlagosnál jobb higiénés körülményeknek, másrészt a szárazföldi kereskedelemnek köszönhető. Utóbbi azért fontos szempont, mert a hajók gyomrában megbúvó patkányok is közrejátszottak a járványban.

A következő nagy pestisjárvány a tizennegyedik század közepén söpört végig Európán, és 1347 és 1353 között szedte áldozatait. 1346-ban háború dúlt a Krím félszigeten a mongolok és a genovaiak között, amikor is a Krím félszigeti muzulmánok segítséget kértek a tatároktól, akik harcosaik mellett a pestist is magukkal hozták, majd hamarosan kitört a járvány. A mongolok a genovaiakkal népesített Kaffa városát ostromolták, fejedelmük a pestisben elhunytak holttestét katapulttal belövette a településre.

A genovaiak idővel hajóra szálltak, és kereket oldottak szülővárosukba, Genovába, így a fekete halál ott is elterjedt. 1347 szeptemberében tizenkét genovai gálya kikötött a szicíliai Messinában; bár a hajókat a fedélzetükön lévő betegek miatt azonnal karanténba helyezték, néhány fertőzött patkány mégis partra jutott, és kitört a járvány. A fertőzés rohamos sebességgel terjedt, korábban soha nem tapasztalt dögvészjárványt okozva az európai kontinensen.

1348 januárjában elérte Marseille-t, ahol a lakosság hatvan százalékát kiirtotta, tavaszra pedig Firenzében is megjelent. Az olasz városban a lakosság hetvenöt százaléka odaveszett a tomboló pestisjárványban. A „fekete halál” ezután felütötte fejét előbb Párizsban, majd 1348-ban Londonban. Egyes becslések szerint az 1347-ben kitört pestisjárványban a korabeli Európa lakosságának legalább egyharmada veszthette életét.

(Fotó: Medium, Vonjour)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!