A Plutó, ahogy csak ritkán láthatjuk

2021 / 07 / 25 / Justin Viktor
A Plutó, ahogy csak ritkán láthatjuk
A NASA New Horizons űrszondája 2016-ban a repült el a Plútó, Naprendszerünk egykori bolygója, ma már csupán egy törpebolygó mellett. A szonda a megközelítés során elemezte és tanulmányozta a Plútót és holdjait, valamint készített egy sor elképesztő képet is róluk.

New Horizons

A New Horizons nem csak a Plútót fotózta, de a holdjairól is készített képeket, és közeli elhaladása során rengeteg példátlan adatot tárt fel a törpe bolygóról. Kiderült, hogy az apró és rideg égitestnek van légköre, bár kicsi és ködös, de létezik. A légkör létezését egyébként nem csupán a New Horizons űrszonda igazolta, de a NASA SOFIA repülőgépe, a Stratoszférikus Infravörös Csillagászati ​​Obszervatórium távcsövén keresztül végzett megfigyelések is.

A Plútó rendkívül hosszú, elliptikus pályán kerüli meg a napot, az oldalán forogva. Ezáltal egyes területei jobban ki vannak téve a napfénynek, mint mások a pálya különböző pontjain. Ahogy a New Horizons űrszonda elhaladt a Plútó mellett, a műszereivel elemezte a törpebolygó légkörét. Halványkék, homályos atmoszférája akkor jön létre, amikor a felszíni jég elpárolog távoli napfény hatására. A törpebolygó légköre többnyire nitrogéngázból áll, bár a New Horizon metán és szén-monoxid nyomait is felfedezte benne.

Az összegyűjtött adatokból a kutatók azt is kiderítették, hogy a ködrészecskék magasan képződnek a Plútó légkörében, több mint 30 kilométerrel a felszín felett, ahol a metán és más gázok reagálnak a törpebolygóra beeső gyenge napfényre, mielőtt végül a felszínre jutnának eső formájában. A jelenség létezésére a New Horizons szonda Földre visszaküldött képei szolgáltattak bizonyítékot, különösen a Plútó légkörének kék színű fényképén.

Kék eső

A SOFIA által gyűjtött adatok azt mutatják, megerősítve a New Horizon felfedezéseit, hogy a Plútó légkörében lévő részecskék rendkívül aprók, 0,06-0,10 mikron vastagságúak, vagyis körülbelül 1000-szer vékonyabbak egy emberi hajszál átmérőjénél. Kis méretük miatt ezek a részecskék jobban szórják a kék fényt, mint más színeket, miközben eső formájában a törpebolygó felszínére hullanak, és ezáltal jön létre az egyedülálló kék árnyalat.

A plutó légkörének jobb megismerése segített megérteni a törpebolygó történetét a Naprendszeren belül. A SOFIA és a New Horizons által összegyűjtött új felfedezések alapján az előrejelzések például korábban azt sugallták, hogy amint a Plútó eltávolodik a Naptól, kevesebb felszíni jege párolog el, így kevesebb légköri gáz keletkezik, miközben az űrbe kijutó veszteségek folytatódnak, végül a légkör összeomlását okozva.

De kiderült, hogy ez az összeomlás elmarad, és helyette a légkör egyszerűen átáll egy rövidebb ciklikus mintára. A Plútó tanulmányozása segített a csillagászoknak jobban megérteni a törpebolygót és a hozzá hasonló más égitesteket Naprendszerünkben. 

(Forrás: NASA, Wikipédia Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Ötvenezer fotó egyetlen képbe sűrítve a Holdról, egyetlen tökéletes fénykép kedvéért Az asztrofotózás a világűrben található csillagászati objektumok és égi események fényképezése, ami időről-időre kitermeli a maga rekordjait és kiemelkedő alkotásait. Most egy ilyen képet mutatunk be.

Az Egyesült Arab Emírségek Hope szondája is hazaküldte első képét a Marsról A 2021-es Mars-média versenyt a kínaiak nyitották egy fekete-fehér, kissé homályos képpel, majd egy érdekes videóval, a keringőegységről, és most az Emírségek Remény nevű szondája is beszállt egy gyönyörű, részletgazdag színes fotóval.

A NASA rendkívül intelligensnek tartott tengeri fajt juttat a nemzetközi űrállomásra Az űrben már sokféle állatfajjal kísérleteztek, hogy vizsgálják a súlytalanság és a bolygóközi tér hatásait az élő szervezetekre, és NASA most olyan rendhagyó állatkísérletekbe fogott, melynek alanyai számára a majdnem súlytalan lebegés nem is jelent akkora újdonságot.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Halottnak nyilvánították az űreszközt, ami magyar műszert is vitt a Holdra
Szomorú véget ért az IM-2 küldetés, de a Vízszimatoló működött a Holdon.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.