A New Horizons nem csak a Plútót fotózta, de a holdjairól is készített képeket, és közeli elhaladása során rengeteg példátlan adatot tárt fel a törpe bolygóról. Kiderült, hogy az apró és rideg égitestnek van légköre, bár kicsi és ködös, de létezik. A légkör létezését egyébként nem csupán a New Horizons űrszonda igazolta, de a NASA SOFIA repülőgépe, a Stratoszférikus Infravörös Csillagászati Obszervatórium távcsövén keresztül végzett megfigyelések is.
A Plútó rendkívül hosszú, elliptikus pályán kerüli meg a napot, az oldalán forogva. Ezáltal egyes területei jobban ki vannak téve a napfénynek, mint mások a pálya különböző pontjain. Ahogy a New Horizons űrszonda elhaladt a Plútó mellett, a műszereivel elemezte a törpebolygó légkörét. Halványkék, homályos atmoszférája akkor jön létre, amikor a felszíni jég elpárolog távoli napfény hatására. A törpebolygó légköre többnyire nitrogéngázból áll, bár a New Horizon metán és szén-monoxid nyomait is felfedezte benne.
Az összegyűjtött adatokból a kutatók azt is kiderítették, hogy a ködrészecskék magasan képződnek a Plútó légkörében, több mint 30 kilométerrel a felszín felett, ahol a metán és más gázok reagálnak a törpebolygóra beeső gyenge napfényre, mielőtt végül a felszínre jutnának eső formájában. A jelenség létezésére a New Horizons szonda Földre visszaküldött képei szolgáltattak bizonyítékot, különösen a Plútó légkörének kék színű fényképén.
A SOFIA által gyűjtött adatok azt mutatják, megerősítve a New Horizon felfedezéseit, hogy a Plútó légkörében lévő részecskék rendkívül aprók, 0,06-0,10 mikron vastagságúak, vagyis körülbelül 1000-szer vékonyabbak egy emberi hajszál átmérőjénél. Kis méretük miatt ezek a részecskék jobban szórják a kék fényt, mint más színeket, miközben eső formájában a törpebolygó felszínére hullanak, és ezáltal jön létre az egyedülálló kék árnyalat.
A plutó légkörének jobb megismerése segített megérteni a törpebolygó történetét a Naprendszeren belül. A SOFIA és a New Horizons által összegyűjtött új felfedezések alapján az előrejelzések például korábban azt sugallták, hogy amint a Plútó eltávolodik a Naptól, kevesebb felszíni jege párolog el, így kevesebb légköri gáz keletkezik, miközben az űrbe kijutó veszteségek folytatódnak, végül a légkör összeomlását okozva.
De kiderült, hogy ez az összeomlás elmarad, és helyette a légkör egyszerűen átáll egy rövidebb ciklikus mintára. A Plútó tanulmányozása segített a csillagászoknak jobban megérteni a törpebolygót és a hozzá hasonló más égitesteket Naprendszerünkben.
(Forrás: NASA, Wikipédia Kép: NASA)