A légiforgalmi irányítók ma még a toronyból végzik egyebek közt az induló gépek hajtóműindítási engedélyének kiadását, a futópályához irányítást, a felszállási engedély megadását, illetve érkező gépek esetén a leszállási engedély kiadását, és az állóhelyre gurítást.

Azonban a jövőben ez megváltozhat, egyre több országban jelenik meg az új technika, mellyel az irányítók, ha nem is kényelmesen otthonról, de egy, a helyszíntől távoli központból is végezhetik a feladataikat.

A távoli torony megoldást nyújthat az egyre növekvő légiforgalom menedzselésére, költséghatékony, valamint a helyszíni, “ablakon-kitekintős” megoldással szemben a repülőgépek mozgásának sokkal jobb megfigyelésére ad lehetőséget. A rendszert egyelőre kisebb és közepes forgalmú reptereken vezetik be a világ több táján, októberben Brazília és Norvégia is bejelentette a távoli tornyok üzemeltetésének tesztjeit, de Magyarország az élen jár a technológiában. Sőt, a későbbiekben összevonhatják több reptér irányítási feladatait is, az ún. multi-remote tower module (MRTM) megoldásokat pedig nálunk tesztelték először, áprilisban a németországi DLR German Aerospace Center közreműködésével. A Budapesti és Debreceni Reptér, valamint a Pápai Katonai Repülőtér információit gyűjtötte össze és egyesítette az integrált multi-irányítótorony, mely jól teljesített a teszteken, így valóban ez lehet a jövő megoldása.

A virtuális torony lényege, hogy a légiforgalmi irányítók egy, a repülőtér területétől távoli központból láthatják el feladataikat úgy, hogy a repülőtéri torony hagyományos ablakait egy hatalmas LED falra cserélik, ezen a reptér 360 fokos panorámaképe, valamint a két futópálya külön-külön, teljes hosszában láthatóvá válik a harminc telepített kamerának, a szupergyors adatkapcsolatnak és a monitoroknak köszönhetően.

A kamerák képe zoomolható, a gurulóutakon mozgó járatok fölött megjelenített címkéből leolvasható azok hívójele és sebessége, az infrakameráknak és egyéb érzékelő berendezéseknek köszönhetően rossz látási viszonyok között is képesek a gépek megjelenítésére.

Erre különösen nagy szükség lehet az éjszakai, vagy sürgősségi (mentő), esetleg a nem tervezett forgalom kezelésénél.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található irányítótorony földi felderítőrendszerének szoftvercseréje miatt december 9. és 11. között a magyar légiforgalmi szolgálat munkatársai a virtuális toronyból irányították a budapesti légikikötő le- és felszálló forgalmát.
Az elmúlt napok szakmai tapasztalatait összegezve Menráth Gábor, terminálirányítási osztályvezető elmondta: „Hazánk az elsők között fejlesztette ki a helyszíntől független repülőtéri irányítást biztosító Remote Towert, amelynek három napos éles üzeme mérföldkő a társaság életében. A most szerzett tapasztalatok elősegítik a további fejlesztéseinket”.

A Remote Tower bevezetésében szerepet játszik a hagyományos központok sebezhetősége is, egy esetleges tűzeset, áramkimaradás vagy bármilyen előre nem látható probléma blokkolhatja az egész rendszert, ami nyilvánvalóan veszélyes helyzetet teremthet. A magyarországi fejlesztéseket is ez indította be, mikor 2012-ben egy áramellátási hiba miatt másfél napra leállt Ferihegy forgalma, egyértelművé vált, hogy a távoli tornyok hatalmas segítséget jelethetnének. Az ötlet először Svédországban került bevezetésre, még 2015-ben, nálunk 2017-ben valósult meg, akkor a torony még csak 14 kamerával rendelkezett és elsősorban a vészhelyzeti alkalmazásban volt szerepe. A fejlesztéseknek hála, most már akár teljes üzemmódban is működhet az új technológia.
(Forrás: Hvg, Fotó: Facebook/Hungarocontrol)