A Type X-hez hasonló járműveket hivatalosan Robotic Combat Vehicle-nak (RCV), azaz robotizált harci járműnek hívják, és a legtöbb esetben egy emberi operátor irányítja őket a távolból. Persze nem úgy, mint mondjuk a World of Tanks-ben, a Type X esetében például az irányító olyan utasításokkal láthatja el a járművet, mint hogy kövesse vagy vezesse a konvojt, a többit pedig a mesterséges intelligencia megoldja magától. Hasonló fejlesztésekre számtalan példát láthattunk a közelmúltban, elég csak a szintén a Milrem Robotics által gyártott THeMIS-re, a Boeing robotrepülőjére, vagy az oroszok Uran-9 tankjára gondolni, ám a Type X még az utóbbin is túltesz azzal, hogy moduláris felépítésű, így mindig az adott igényekre szabható.

A Popular Mechanics beszámolója szerint a bemutatón látható példány egy olyan változat volt, amit a Cockerill Protected Weapons Station Gen. II lövegtoronnyal szereltek fel, így 25 és 30 mm-es gépágyú is csatlakoztatható hozzá, vagy tankelhárító rakétákkal is felszerelhető. A lövegtornyot gyártó John Cockerill Defense marketingigazgatója, Simon Haye elmondta, hogy a legrealisztikusabb felhasználási terület az ilyen járművek esetében a konvojok védelme, amelyekhez elöl és hátul is csatlakozhat egy-egy robottank. "A konvojok általában nem rendelkeznek 25mm-es tűzerővel, és mivel a rendszer ember nélküli, így olyan taktikák is szóba jöhetnek, mint hogy lerohanja a támadók rejtekhelyét" - emelte ki Haye, milyen előnyökkel kecsegtet a robottechnológia a hadászatban.

De a robotizált tank nem csak azért jelent komoly fegyvertényt, mert elkerülhetővé teszi az emberéletek feláldozását. A Type X a tűzerejéhez mérten meglehetősen könnyű, mindössze 12 tonna, így helikopterrel is szállítható, valamint katonai szállítógépekből ejtőernyővel is könnyen eljuttatható a műveleti területre. A meglehetősen kicsi, 6 méter hosszú és 3 méter széles tank gumiból készült lánctalpakat kapott és hibrid dízelmotorral szerelték fel, így egy órán keresztül néma csendben is képes közlekedni, vagyis felderítő, megfigyelő feladatokra is tökéletesen alkalmas.

Az alábbi videón a Milrem Robotics korábbi fejlesztése, a THeMIS látható akció közben.

A hadviselés harmadik forradalma

Azonban nem mindenki annyira derűlátó az önműködő fegyverekkel kapcsolatban, mint a John Cockerill Defense marketingigazgatója. A világ egyik leghíresebb egyetemén, az MIT-n működő Future of Life intézet 2015-ben indított el egy petíciót, amiben arra szólították fel a világ kormányait, hogy szabjanak gátat a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverek fejlesztésének. A petíciót ezidáig 4052, a mesterséges intelligencia és a robotika területén tevékenykedő szakértő írta alá, többek között Elon Musk és a Google DeepMind mesterséges intelligenciáját fejlesztő Mustafa Suleyman is.

"A tét hatalmas, hiszen az önműködő fegyvereket a hadviselés harmadik forradalmának tekinthetjük a puskapor feltalálása és a nukleáris fegyverkezés után" - fogalmaznak a levél szerzői, akik ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy nem a távolból, emberi személyzet által irányított gépekre gondolnak, hanem kizárólag az olyan eszközökre, amelyeknél a mesterséges intelligencia hozza meg az összes döntést, a támadásig bezárólag. Ilyen fegyver jelenleg még nem létezik, ám a fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy hamarosan ennek is eljöhet az ideje. Dél-Korea az Észak-Koreával határos demilitarizált övezetben már most is olyan, a Samsung által fejlesztett önműködő lövegtornyokat használ, amiket ugyan emberi személyzet felügyel, ám egyéb utasítás hiányában képesek önállóan is akcióba lépni. Ezt a szaknyelvben "human on the loop" (HOTL) kifejezéssel illetik, ami azt jelenti, hogy a fegyver önállóan működik, ám az embereknek van lehetőségük felülbírálni a döntéseit. Ezzel szemben a legtöbb mai önműködő fegyver, mint a Boeing Loyal Wingman vagy a Type X az úgynevezett "human in the loop" (HITL) elvet követi, vagyis a fegyver kizárólag emberi utasításra hajt végre bármilyen támadást.

Az már más kérdés, hogy ez a jövőben is így marad-e, hiszen a most kifejlesztett fegyverek már viszonylag könnyen átalakíthatóak lennének úgy, hogy teljesen a mesterséges intelligencia vezérelje őket, vagyis az emberi felügyelet megtartása pusztán a katonai vezetők belátásán múlik. Egyelőre viszont az sem teljesen világos, hogy az ilyen fegyverek mennyire lesznek hasznosak a jövő háborúiban. Bár a józan ész azt diktálja, hogy az önműködő katonai járművek térhódítása nem lehet kérdés, az orosz Uran-9 első tapasztalatai alapján ezek az eszközök még nem feltétlenül állnak készen az éles bevetésre. A Type X-hez hasonló robottank az orosz védelmi minisztérium szakértői jelentése szerint gyengén teljesített a szíriai háborúban, többek között többször is elvesztette a kapcsolatot az irányítóival és menet közben egyáltalán nem volt képes célozni.