A robottudós 100 000 kísérlete

2019 / 11 / 29 / Justin Viktor
A robottudós 100 000 kísérlete
A tudományos kísérletezés időigényes dolog, ellenőrizni kell mindent, előkészíteni a kísérlethez szükséges anyagokat eszközöket, az eredményt mérő műszereket, ez utóbbiakat ráadásul kalibrálni is kell. És ha megvolt, lehet elölről kezdeni az egészet, a megismételhetőség kritériuma miatt. Nem csoda hát, ha ez lassú folyamat. Volt eddig.

Egy robot mind felett

Készült ugyanis egy olyan robot, mely a tudósok szerint egy év alatt ugyanannyi kísérletet hajtott végre a folyadékdinamika területén belül, mint az összes emberi kutató valaha, a mai napig.

Az amerikai MIT és a Brown University, valamint a franciaországi Bruizban található École Normale Supérieure de Rennes kutatói olyan robotizált rendszert készítettek, amely körülbelül 100 000 kísérletet hajtott végre a folyadékdinamika területén. Az egészben a leghihetetlenebb az, hogy ehhez mindössze csak egy évre volt szüksége.

Ez nagyságrendileg annyi kísérlet a komplex és nehezen kiszámítható folyadékdinamika területén, amennyit eddig a világ laboratóriumaiban összesen elvégeztek.

Álmodnak-e a robottudósok folyadékdinamikai kísérletekkel

A rendszert „Intelligent Towing Tanknak (ITT)” keresztelték el, amit hozzávetőlegesen “intelligens tesztmedencének” fordíthatnánk, és megalkotása jelentős változást hozhat a kísérleti kutatás bővülése felé, ahol a robotok és az emberek egymás mellett dolgoznak. Használatával olyan bonyolultabb kutatási kérdések is megválaszolhatóvá válhatnak, melyeket eddig egyszerűen nem érte meg pusztán emberi kutatás-órák rááldozásával vizsgálni.

A tudományos kutatás világában már számos másik robottudós is létezik, egyesek kémiai reakciókkal és módosításokkal kísérleteznek, mások a funkcionális genomika területén állítanak fel új hipotéziseket,  vagy épp malária-gyógyszereket tesztelnek. A DARPA támogat egy projektet, melyben egy számítógép, több tízezer tudományos kutatási anyagot olvas el, és megkísérel az adatokból hipotéziseket szintetizálni.

Rezgéstan

Az ITT-t az MIT tudósa Dixia Fan és munkatársai készítették, hogy vízáram- és  dinamikai teszteket végezzen. Munkája során az örvénylés által kiváltott rezgésről gyűjtött adatokat, melyre azért volt képes, mivel egyfelől robot, másfelől egy számítógépes rendszer is, amely képes vibrációt kiváltani a tesztmedencében.

A létrehozott vibráció után futtatja tanulási algoritmusát a már ismert adatokon, hogy megbecsülhesse  a következő numerikus adat mennyiségét. Ezután az ITT eldönti, hogy a robot komponens megváltoztassa-e a sebességet, amplitúdót vagy frekvenciát. Addig folytatja az új hipotézisek tesztelését, amíg a számítógép egymás után többször is sikeresen megjósolja ugyanazt a mennyiséget. Ezután a tanulási folyamat leáll, és az ITT összegyűjti az adatokat.

A kísérletezéssel töltött esztendő alatt az ITT nyolc különböző paramétert fedezett fel, nagyjából kéthetente produkálva egy Ph.D hallgató munkájával egyenértékű kísérleti teljesítményt.

Akit bővebben is érdekel, a kutatás dokumentációja letölthető (pdf).

(Forrás: InterestingEngineering Képek: MIT, Unsplash)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Ez az öt probléma az iPhone-okkal az amerikai igazságügy szerint
Ez az öt probléma az iPhone-okkal az amerikai igazságügy szerint
Pert indítottak az Apple ellen, mert szerintük az óriásvállalat illegális monopóliumot üzemeltet az okostelefonok piacán
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.