Az Európai Űrügynökség marsjárója, amelyet 2019-ben neveztek el Rosalind Franklin brit kutatóról, az ExoMars misszió részeként a Mars felszín alatti rétegeit fogja vizsgálni többféle tudományos eszközével.

A rover a Perseverance-nél is mélyebbre, két méter mélyre fúr a kutatás során,

ahonnan olyan talajmintákat tud majd szerezni, amelyek nagyobb védelmet élveztek a sugárzás és hőmérsékleti változások ellen. A marsjáró WISDOM radarja elektromágneses impulzusok és azok "visszhangja" révén térképezi fel a felszín alatti környezetet, miközben lassan, 10 centiméteres szakaszonként halad előre. A felmérés eredményei alapján választják ki a megfelelő célhelyszínt a fúráshoz, és, miután a CLUPI (Close-UP Imager) képalkotó berendezéssel felvételt készítettek a fúrási pontról, megkezdik a műveletet.

A két méteres mélység elérése akár négy marsi napba is beletelhet.

A végén a felszínre hozott mintát tárolóba helyezik és az elemzését már a helyszínen megkezdik a kamerás felvételek által, később pedig a Rosalind Franklin rover fedélzeti laboratóriumában alaposabb vizsgálatokat is végeznek. Az ALD (Analytical Laboratory Drawer) nem tesz olyan részletes méréseket lehetővé, mint a földi laboratóriumok, de három különböző eszközzel tanulmányozza a kőzettörmeléket, illetve egy részét meg is süti, hogy a magas hőmérséklet hatására felszabaduló gázokat elemezhesse. A kutatás célja a Mars közelebbi megismerése és az élet potenciális nyomainak felfedezése.

Az ExoMars misszió a jelenlegi tervek szerint 2028-ban indulhat útjára és végül nem a Roszkoszmosszal, hanem a NASA-val együttműködésben valósítja meg az ESA. Az eredetileg orosz-európai küldetésre régóta készültek a résztvevő felek és a program első felére már 2016-ban sor is került a TGO keringő-, és a Schiaparelli leszállóegység Marsra juttatásával. A második szakaszban az orosz Proton-M rakéta szállította volna a Rosalind Franklin marsjárót és a Kazachok ("kis kozák") leszállóegységet a bolygó felé, ahol a mobil laboratóriumként szolgáló egység többek között a marsi klímát, időjárást és sugárzási értékeket monitorozta volna, míg a Rosalind Franklin rover távolabbi helyszíneken gyűjtötte volna a talajmintákat. Az ESA 2022-ben azonban megszakította az együttműködést az orosz űrügynökséggel az orosz-ukrán háború miatt és új partnert keresett a küldetés folytatásához. A NASA-val való szerződés értelmében az amerikai űrügynökség biztosítja majd a szállítást és a landoláshoz szükséges berendezések egyes részeit a marsjáró számára.

(Fotó: ESA)