Út a Segwayhez és a Segwaytől

Dean Kamen, aki tehát a Segwayt kiötölte/a világra szabadította, egész életében feltaláló volt. A férfiről a OneZero közölt most egy nagyobb portrécikket. Ebből derül ki az is, hogy a Segway elődje egy olyan kerekes szék volt, amely segítségével lépcsőkön is lehetett közlekedni. Lényegében ezután következett a következő evolúciós fázis: a kerekesszék, amin állni lehet (ez amúgy egyben lehetne a találmány frappáns kritikája is).

Oly sok budapestihez hasonlóan maga Kamen úr sem volt maradéktalanul elégedett a találmányával, szóval 2009-ben eladta a cégét James Heseldennek.

Heselden úr ezt követően nem sokkal a Segwayével véletlen lehajtott egy szikla pereméről, és szörnyet halt.

A Segway pedig jelenleg a kínai Ninebot tulajdona.

Habár a Segway Dean Kamen legismertebb invenciója, a férfi azóta is egymás után talál fel mindenfélét. A Segway elődjéhez hasonlóan jellemzően orvosi és egészségügyi eszközöket, például robotprotézist sérült katonáknak és víztisztító gépeket a fejlődő országoknak. Sőt a koronavírus járvány idején jobb minőségű maszkalapanyagokat is kikísérleteztek a cégével. Kamen úrnak jelenleg nagyjából 440 elfogadott szabadalma van az Egyesült Államokban.

A szervpiac iPhone-ja

Ugyanakkor a feltaláló legambiciózusabb terve mind közül lényegében egy gyár lenne, ahol futószalagon gördülnek le az emberi szervek. Ez pedig nem valami hagymázas álomkép, Dean Kamen vállalata 80 millió dollárt kapott 2016-ban az amerikai Védelmi Minisztériumtól, hogy a tervet végigvigye. Kamen ebből a pénzből indította el az Advanced Regenerative Manufacturing Institute-ot, ezt a nonprofit alapítványt, amely 170 egészségügyi céget köt egymással össze az Egyesült Államok területén, hogy azok megosszák egymással az erőforrásaikat és a kutatási eredményeiket.

Ezen vállalatok közt pedig akad, amely már eredményesen kísérletezik szövetek legyártására szolgáló gépekkel – az egyik ilyen cég, a BioFabUSA már össze is gyűjtött 300 millió dollárt a cél elérésére, és éppen készül az első prototípusuk.

Kamen viziója azonban nem torpan meg a gépeknél, egész összeszerelési láncban gondolkodik: azt akarja, hogy olyan nagyüzemi mód rakjanak össze szíveket és veséket, ahogy Kínában szerelik össze futószalag mellett az okostelefonokat. Ahogy a lapnak fogalmazott: amit a Szilícium-völgy meg tud tenni félvezetőkkel, arra ő is képes emberi szövetekkel.

A mesterséges szervek előállítása gyorsan fejlődő szegmens: 2019-ben a Tel-Avivi Egyetem kutatói elsőként nyomtattak emberi szívet. A nyomtatási folyamat a 3D-nyomtatáshoz volt hasonló, „pusztán csak” műanyag helyett emberi szövetet használtak fel.

(Kép: Flickr/dancingdolphin53, Pete Van Vleet, anewman.rcsnm)