A mostani jelentést a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) adta ki, akik arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld átlaghőmérséklete tartósan 1 Celsius fokkal lehet melegebb az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2020-tól 2024-ig. A Föld először 2015-ben melegedett az ipari forradalom előtti szint fölé.

Mindez nem túl megnyugtató hír, de még rosszabb, hogy a jelentés szerint 20 százalék esély van arra, hogy az elkövetkező öt év valamelyikében az átlaghőmérséklet átlépi a 1,5 Celsius fokos tartományt. Ennél is komolyabb probléma, hogy ez az esély minden valószínűség szerint csak növekedni fog a jövőben.

Ez az 1,5 Celsius fok egyébként rögzítésre került a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben is, mint amit nagyon jó lenne nem átlépni. A mostani jelentés alapján nem zárható ki, hogy ha ezt a számot elérjük, vagy akár át is lépjük az egyik évben, azért az egyezményben megfogalmazott célterv hosszú távon még tartható.

Mindenesetre a másfél fok elérésenek ilyen gyors bekövetkezése, még ha csak egy-egy évre is, azért elég aggasztó jel – írja a Gizmodo. Már csak azért is, mert korábbi tanulmányok alapján az elmúlt évtized volt a legmelegebb, mióta csak dokumentálják a hőmérsékletet. 2019 pedig a második legforróbb év volt, amit egyedül 2016 előz meg.

Peter Kalmus, a NASA’s Jet Propulsion Laboratory klímatudósa (aki a fenti tanulmány összeállításában nem vett részt) úgy nyilatkozott, hogy a visszafordíthatatlan klímaváltozás, amire a tudósok régóta figyelmeztettek, épp most zajlik.

Kalmus szerint: „Benne vagyunk a folyamatban, aminek végállomása, hogy mindörökre elveszítjük a Földet, amit ismertünk.”

Az biztos, hogy a mostani tanulmány szerint az elkövetkező öt évben a Világ majd' minden pontja csak még melegebb lesz, mint amilyen akár a közelmúltban volt. A tanulmány viszont nem vette figyelembe a Covid világjárvány hatását a kibocsátásra, de amúgy is úgy tűnik, hogy ez a hatás elég rövid életű volt az emisszió szempontjából.

A felmelegedés természetesen bizonyos régiókat jobban érint majd, mint másokat. Az Arktiszon például már az elmúlt években is drámai mértékben indult olvadásnak a jég, jelenleg pedig tűzvész tombol, és pokoli hőhullámok uralják a mindennapokat arrafelé. Ezen a vidéken, tehát az Északi-sark körüli területeken a globális átlag kétszeresét is elérheti az átlagos felmelegedés. Az Arktisz melegedésével pedig olvadásnak indulhat a permafroszt, aminek borzasztó következményei lehetnek.

Nem csak szörnyű viharokat indíthat be a jelenség, melyek egész közösségeket veszélyeztetnek, de mindenféle jégbe fagyott kórokozó is kiszabadulhat, hogy aztán példátlan járványt okozzon. És ez tényleg csak egy kóstoló a következményekből, aki kedveli a mind inkább realitássá szilárduló horrorirodalmat, olvasgassa ezt a cikket!

Világszinten sem jelent semmi jót az 1,5 Celsius fok tartós elérése/átlépése. Ekkor ugyanis a pusztítónál is pusztítóbb viharok megszökött jelenségekké válnának, ami hosszas szárazsággal és hőhullámmal párosulna. Mindez veszélybe fogja sodorni az élelmezésünk és a vízkészleteink, ami megágyaz az olyan társadalmi jelenségeknek, mint az egyre gyakoribb háborúk és az ezekkel járó/ezeket okozó gazdasági válságok.

Olyan vészhelyzetről beszélünk most, amihez képest a mostani járvány még főpróba sem volt.

Természetesen kiút még mindig van: egyre sürgetőbb, hogy a különböző nagyobb nemzeti- és nemzetközi közösségek valamiféle Green New Deal programokkal rukkoljanak elő, melyek lényege a fosszilis üzemanyagok használatának és kitermelésének mind szélesebb körű tiltása, minden ipari és kereskedelmi szektor kibocsátásának a csökkentése, valamint a közösségek felkészítése az elkerülhetetlen éghajlatváltozásra.

(Kép: Flickr/Len Radin/Raju Antony/Hugo Gravelpond)