Egyszerű anyagok

Az aminosavaknak, a fehérjék építőköveinek létrejöttéhez nincs szükség összetett alapanyagokra összetevőkre vagy nagy energiára. A Nature Astronomy beszámolója szerint a kutatók igyekeztek reprodukálni az űr mélyén megtalálható körülményeket az aminosavak előállítása során.

A glicint korábban megtalálták már üstökösökben is, és a kutatók kíváncsiak voltak arra, hogyan alakulhatott ki. A jelenleg elfogadott elképzelés szerint egy csillag ultraibolya fénye biztosítja a molekuláris reakcióhoz szükséges energiát.

Az új kutatás kimutatta, hogy még erre sincs szükség.

Az aminosav-prekurzorként ismert metil-amin és glicin olyan körülmények között és anyagokból is kialakulhat melyek a nagy molekuláris felhőkre jellemzőek. Az ultraibolya fény nem szigorú követelmény, de a vízmolekulák kulcsfontosságúnak tűnnek. 

Sötét kémia

"A sötét kémia olyan kémiai anyagokra utal, melyek beérkező energiasugárzás igénye nélkül is működnek. A laboratóriumban képesek voltunk a sötét csillagközi felhők körülményeit szimulálni, ahol a hideg porszemcséket vékony jégréteg borítja, majd a becsapódó atomok útján indulnak meg a reakciók, a prekurzor alapanyagok széttöredeznek és reaktív, közvetítő, intermedierek segítik az újrakombinálódást, az új anyagok létrejöttét” - magyarázta el Dr. Sergio Ioppolo, a Queen Mary University of London tudósa és a kutatásból született tanulmány vezető szerzője nyilatkozatában.

A kutatók megmérték az egy nap alatt termelődő glicin mennyiségét, és ezt a mennyiséget extrapolálták, hogy megbecsülhessék, mi történhet és mennyi idő alatt, a csillagközi térben. Az eredmények megmutatták, hogy bár a molekuláris felhőkben évmilliókba telhet, amíg egy kis mennyiségű glicin képződik, de a dolog megtörténhet és a molekulák eljuthatnak az üstökösökkel, aszteroidákkal a bolygókra is.

"E munka fontos következtetése az, hogy az élet építőköveinek tekintett molekulák már egy olyan szakaszban kialakulnak, amely jóval megelőzi a csillag- és a bolygóképződést" - mondta Harold Linnartz, a Leideni Obszervatórium Asztrofizikai Laboratóriumának igazgatója.

"A glicin ilyen korai képződése a csillagképző régiók evolúciójában azt jelenti, hogy ez az aminosav mindenütt létrejöhet a világűrben, és jégbe fagyva megőrződik, mielőtt bekerülne az üstökösökbe és a planetezimálokon keresztül a bolygókba is. A planetezimálok a Naprendszer keletkezésének idejéből változatlanul megmaradt kisebb testek, melyek egymással összeütközve hozták létre a nagybolygókat.

A jelen kutatás összegzése szerint a kutatók úgy gondolják, hogy a glicin más fontos szerves molekulák előfutára lehet. Lehetséges, hogy más aminosavak is kialakulhatnak a sötét kémia révén a csillagközi felhőkben. Ennek a felfedezésnek igen fontos következményei lehetnek, amennyiben bizonyítottnak vesszük, hogy az élet építőkövei sokkal szélesebb körben és alakban terjedhettek el a kozmoszban, mielőtt még egyetlen bolygó is kialakulhatott volna, megfelelő környezetet hozva létre a számukra élő szervezetekké történő fejlődésre.

Ez a felfedezés gyakorlatilag bizonyítékkal szolgálhat a Pánspermia elméletre, és ara, hogy az élet az Univerzumból érkezett a Földre, még azelőtt, hogy a bolygó elnyerte volna végleges formáját.

(Forrás: ScienceAlert, Wikipédia Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Új mozaikdarab az élet kirakósához: cukrot talált a NASA egy meteoritban Egy nemzetközi kutatócsoporté a dicsőség, mivel meteoritban még soha nem találtak cukrot. Ám a felfedezés nem az első, a meteoritokban talált biológiailag fontos összetevők sorában. A cukor nélkülözhetetlen az élet általunk ismert formájához, így felbukkanása nyomokkal szolgálhat a földi élet eredetére nézve is.

Titokzatos rádiókitörést észleltek a Tejút belsejéből Egy csapat csillagász még áprilisban rövid, erőteljes rádióhullám-robbanást észlelt a világűrből, majd azt is azonosították, hogy honnan érkezett: egy hatalmas objektumból a saját galaxisunkban. Ez az első eset a történelemben, hogy a tudósok képesek pontosan meghatározni egy FRB kitörés forrását, és egyben ez a forrás van eddig a legközelebb a Földhöz.

Naprendszerünk tele van Kentaurokkal, a csillagközi térből érkezett aszteroidákkal Naprendszerünk első kívülről érkező látogatóját, melyet az emberiség is észlelt, az Oumuamua-t, 2017 október 19-én fedezte fel a Hawaii Egyetem Pan-STARRS1 távcsöve, mely a NASA megbízásából követi az aszteroidákat és üstökösöket a Föld szomszédságában. A tudósok most olyan vendégeket találtak, melyek már egy ideje ideköltöztek, bár nem itt születtek.