A legfrissebb kutatások szerint a súlyos COVID-19 fertőzésnek akadt egy váratlanul pozitív hatása: a fertőzés során elindult egy olyan immunválasz, amely csökkentette a daganatok méretét. Ha ez igaz, akkor ez reményt kínálhat az előrehaladott és kezelésre rezisztens daganatos betegségek kezelésében.

A The Journal of Clinical Investigation-ban megjelent tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, miként befolyásolja a COVID-19-et okozó vírus az immunsejtek működését. Az eredmények szerint a súlyos fertőzések során olyan speciális monociták – rákellenes tulajdonságokkal rendelkező fehérvérsejtek – termelődnek, amelyek az egérkísérletekben hozzájárultak a melanoma, tüdő-, mell- és vastagbélrák méretének csökkenéséhez. Normál esetben ennek lényegében épp az ellenkezője történik: a daganatok körüli monociták gyakran olyan sejtekké alakulnak, amelyek megvédik a rákos sejteket az immunrendszer támadásaitól.

“Olyanok, mint egy védelmi erőd a rák körül”

– magyarázta Dr. Ankit Bharat, a Northwestern Medicine mellkassebészeti osztályának vezetője.

A mostani kutatás szerint azonban a súlyos COVID-19 fertőzés megváltoztatja a monociták viselkedését, így már nem “védelmezik” a daganatot.

A kutatók olyan súlyos COVID-19-en átesett rákos betegeknél figyelték meg a daganatok zsugorodását, akiknél a vérvizsgálat speciális monocita-receptorok jelenlétét mutatta ki. Ezek a receptorok szorosan kötődnek a COVID-19 RNS egyedi szekvenciájához, és úgy tűnik tehát, hogy átprogramozzák a monocitákat, hogy rákellenes hatást fejtsenek ki. A tanulmány szerzői további kísérleteket végeztek, amelyek során a 4-es stádiumú rákos egerekben hasonló monocita-átalakulásokat idéztek elő. Ezek a módosított monociták kikerülték a daganatok védelmét, aktiválták a természetes gyilkos sejteket, amelyek közvetlenül támadták a rákos sejteket, és a daganatok zsugorodását eredményezték.

Ez az újonnan felfedezett mechanizmus azért különösen ígéretes, mert képes átugrani az immunterápiák jelenlegi korlátait. A jelenlegi immunterápiák jelentős része ugyanis a T-sejtek működésére támaszkodik, azonban Dr. Yibin Kang, a Princeton Egyetem kutatója szerint a rákos betegek kevesebb mint 15%-a tapasztal jelentős javulást pusztán az immunterápia hatására – gyakran éppen a T-sejtek elégtelen működése miatt. Ez a most felfedezett, új mechanizmus viszont a T-sejtektől függetlenül működik.

A COVID-19 elleni oltások egyébként nem váltják ki ezt a hatást, de a jövőbeli terápiák alapja lehet, hogy megpróbálhatják utánozni a súlyos fertőzések során kialakuló immunválaszt. Klinikai vizsgálatokra van szükség ugyanakkor annak a megállapítására, hogy ez a hatás embereknél biztonságosan alkalmazható-e. Ha sikerül, az viszont nagy szó: akkor új reményt kaphatnak azok a betegek is, akiknél a hagyományos kezelések hatástalannak bizonyultak.

(Kép: Northwestern Medicine)