1% vs 99%

A 20 szegénység ellen küzdő szervezetet tömörítő Oxfam és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet az 1990 és 2015 között eltelt időszakot vizsgálta meg, és azt találták, hogy a leggazdagabb 1 százalék felelős az összes kibocsátás 15 százalékáért, szemben a legszegényebbek 7 százalékos arányával.

A legnagyobb szennyező jól ismert: az utazás. Az EU leggazdagabb egy százalékának légiközlekedése adta az összes kibocsátás közel felét. A dicstelen lista második helyén a szárazföldi utazás, majd a lakhatás következett.

A gazdagok általában sokat utaznak és magánúton bonyolítják le utazásaikat. A csak simán tehetősek saját luxusautójukkal utaznak, és gyakran látogatnak külföldre, de a felső egy százaléknak a legszennyezőbb magánrepülőgépek és óriási jachtok biztosítják a kényelmét. Ezek némelyike egyetlen óra alatt 500 liter üzemanyagot is elégethet. Ezzel szemben a legszegényebbek tömegközlekedést használnak és alig, vagy egyáltalán nem utaznak külföldre.

Adókkal a pusztítás ellen

Az Oxfam által megfogalmazottak szerint muszáj megadóztatni ezt a felelőtlen rombolást. "A kormányoknak csökkenteniük kell a gazdagok kibocsátását olyan adók és tilalmak révén, mint a luxus-kibocsátás adó, például a terepjárókra és a gyakori repülésekre kivetve" - mondta el Tim Gore, az Oxfam klímapolitikáért felelős vezetője, a jelentés szerzője. A dolog nem csupán a szén-dioxid-kibocsátásról szól. A Leeds Egyetemen utána néztek az energiafelhasználás eloszlásának is.

Nem meglepő módon kiderült, hogy az emberiség leggazdagabb tíz százaléka 20-szor több energiát fogyaszt el, mint a legszegényebb tíz százalék.

Az okok között itt is az utazás végzett az első helyen. "A felső 10 százalék a jármű üzemanyagok 56 százalékát, a járművásárlás 70 százalékát, a szervezett utazások 76 százalékát fogyasztja" - áll a márciusban publikált tanulmányban. A jelentés kitér arra is, hogy az energiafogyasztás számos másik területét pusztán azért nem lehet összehasonlítani, "mert a szegények túl keveset fogyasztanak hozzá".

Több pénz, több minden

A vizsgálat eredményeiből általános megállapítások is születtek. "Minden megfigyelt termék fogyasztása növekszik a jövedelemmel, így a gazdagok jövedelmük növekedésével több hőt és villamos energiát fogyasztanak" - áll a Nature Energy-ben megjelent cikkben.

Yannick Oswald, az egyik szerző szerint az adókat célzottabbá kell tenni. "Figyelembe kell venni, hogy a világon rengeteg szegény ember él, akiknek nőni fog az energiafelhasználása, mert még mindig nincs meg mindenük, amire szükségük lenne a jó minőségű élethez. Tehát nem lehet pusztán egyben megadóztatni az energiafelhasználást, és kijelenteni, hogy senki sem fogyaszthat a jelenleginél több energiát a továbbiakban."

Oswald ehelyett szigorúan célzott illetékekkel tartana vissza mindenkit a luxuscikkek, például a drága ékszerek és elektronika megvásárlásától, illetve a felesleges szállítási kapacitások igénybe vételétől.

A gazdagok azzal érvelnek, hogy a technológiai fejlődéssel javul a hatékonyság is. Az elektromos autók nem olyan szennyezőek, mint a dízelek és benzinesek, a felső tízezer intelligens otthonai pedig kevesebb fűtést igényelnek, sőt a szuperjachtok is hidrogénüzemre váltanak.

Leeds Egyetemének tanulmánya szerint azonban a felsorolt érvek hamis látszatot keltenek, mivel az OECD által készített gazdasági növekedési előrejelzéseket felhasználva a szerzők megállapították, hogy "az energiahatékonyság javítása mellett is 2050-re duplájára nő a teljes ökológiai lábnyom, és a közlekedés a fogyasztás egyre nagyobb részét adja majd".

(Forrás: Forbes Kép: Pixabay)