Fej vagy írás?

Az elsődleges, ősi fekete lyukakról azt gondoljuk, hogy a korai világegyetemben alakultak ki, nem sokkal az ősrobbanás után. Ugyanakkor az továbbra sem ismert, hogy az ilyen szupermasszív fekete lyukak (SMBH) a röviddel az ősrobbanást követően fennálló szélsőséges körülmények között alakultak ki, egy “közvetlen összeomlásnak” nevezett folyamatban, vagy sokkal később nőttek-e hatalmasra, az őket tápláló más, masszív csillagok összeomlása után keletkező fekete lyukak bekebelezésével, egy "táplálkozási folyamatban".

A rejtvény megfejtéséhez a csillagászok hosszú ideje keresik a legkisebb tömegű szupermasszív fekete lyukakat, mivel ezek lehetnek a hiányzó láncszemek a probléma megfejtéséhez.

Mirach Szelleme segít

Cardiff Egyetemének tudósai most új technikát javasoltak, mely elősegítheti, hogy minden eddiginél részletesebb, közeli képet kapjunk egyről, ezek közül a titokzatos kozmikus objektumok közül.

Az új kutatás során az eddig észlelt egyik legalacsonyabb tömegű SMBH-t sikerült megfigyelni, egy közeli galaxis közepén, melynek tömege kevesebb, mint Napunk tömegének egymilliomod része. Ez a szupermasszív fekete lyuk egy olyan galaxisban él, melyet a Mirach Szelleme névre hallgat.

A felfedezést az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) teleszkóppal, egy csúcstechnológiás távcsővel érték el, mely a chilei Andokban, a Chajnantor fennsík magaslatán található, és amit az Univerzum leghidegebb objektumaiból származó fény tanulmányozására használnak.

Hiányzó legkisebb tömeg

Dr. Marc Sarzi, az Armagh Obszervatórium és Planetáriumból elmondta: 

„Vizsgálatunk azt mutatja, hogy az új technikával megkezdhetjük ezen titokzatos tárgyak tulajdonságainak és eredetének feltárását. Ha létezik minimálisan szükséges tömeg egy szupermasszív fekete lyuk kialakulásához, akkor azt még nem találtuk meg.”

Dr. Tim Davis, a Cardiff Egyetem Fizikai és Csillagászati ​​Tanszékéről hozzátette: „A Mirach Szelleme SMBH-jának tömege a közvetlen összeomlás modell által megjósolt tartományban van. Tudjuk, hogy jelenleg aktív és gázt nyel el, tehát a szélsőségesebb közvetlen összeomlás modellek, amelyekből csak rendkívül hatalmas SMBH-k születhetnek, nem lehetnek rá igazak.”

"Ez önmagában nem elég ahhoz, hogy határozottan megmondjuk a különbséget a táplálkozási és a közvetlen összeomlás teóriák között, ehhez még értelmeznünk kell a statisztikai adatokat, de ez egy hatalmas lépés a helyes irányba."

(Forrás: RAS Képek: RAS, UOC)