A tanításnak vége, az éhség marad: van megoldás a gyermekéhezésre?
2020 / 11 / 02 / perei.dora
A tanításnak vége, az éhség marad: van megoldás a gyermekéhezésre?
Egyre mélyül a szakadék a világ két része között, és amíg sokan korgó gyomorral térnek nyugalomra nap mint nap, mások egy mozdulattal a szemétbe kotorják maradékaikat. Az ENSZ adatai szerint a világon hétszázkilencvenötmillióan éheznek, többségük valamelyik fejlődő országban él, de az éhezés Európa egyes részein is problémát jelent. Egy kisgyerek számára ráadásul elképesztően nehéz kimászni a szegénység csapdájából, amibe beleszületett. Mi az oka annak, hogy a huszonegyedik század második évtizedében ennyire sokakat érint ez a kérdés? Mi lehet a megoldás, és milyen hosszú távú következményei vannak az éhezésnek, különösen a gyerekek számára?

A koronavírus-járvány ahogy életünk más területére, úgy a háztartások élelmiszerellátására is pusztító hatást mért: csak az Egyesült Királyságban ötmillió család szembesült a problémával, és körülbelül kétszázezer gyermek maradt napi szinten étel nélkül. A Marcus Rashford (a Manchester United labdarúgója) által vezetett kampány ellenére az Egyesült Királyság kormánya nem szavazta meg az ingyenes iskolai étkezés kiterjesztését a gyermekekre az őszi szünettől kezdve az ünnepeken át egészen 2021 tavaszáig. Rashford azonban nem adta fel terveit, így most különféle gyermekvédelmi és jótékonysági szervezetek, illetve vállalkozások összehangolt munkáját menedzseli, hogy ingyenes étkezést biztosítsanak az iskolai szünetben. Az úgynevezett „ünnepi éhség" ("Holiday Hunger") jelenség, amikor a gyermekek az iskolai szünetek idejére megfelelő minőségű és elegendő táplálék nélkül maradnak, egyre nagyobb probléma a briteknél, pedig amennyiben egy gyermek nem kapja meg a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, az hosszú távon kihat az egészségére, és ezáltal az életminőségére.

Rosszul teljesítenek az iskolában

Egy amerikai kutatás szerint a nélkülözés már rövid távon is kifejti negatív hatásait a gyermekek tanulási képességeit illetően: a szegény családok gyermekei a nyári szünetről visszatérve egy hónapnyi hátránnyal indultak tehetősebb társaikhoz képest, az éhezés ugyanis rányomta bélyegét iskolai teljesítményükre. A mélyszegénységben élőknél pedig ennél is nagyobb lemaradást tapasztaltak a kutatók. Az alultáplált gyerekek testi fejlődése lelassul, megreked, krónikus betegségek léphetnek fel, és ahogy fentebb említettük, az éhezés a kognitív képességekre is kihat. Az éhes gyerek nehezebben tud odafigyelni a környezetére, és nehezebben tud fókuszálni.

Az iskolában ezért rosszabbul teljesítenek, demotiváltak, figyelmetlenek, és a rendszeres betegségek miatt többet is hiányoznak.

Pszichológusok továbbá megfigyelték, hogy az éhezést, beleértve a rossz anyagi körülményeket, a család szegénységét a gyerekek szégyellik, megalázónak érzik, emiatt társaikkal való kapcsolataik sem lehetnek teljes értékűek. Az éhező gyerekek elszigetelődnek a többiektől, de a kiszolgáltatottság érzése is gyakran kapcsolódik az éhezéshez, emiatt dühösek, frusztráltak, szorongók lehetnek, ami konfliktusokhoz, „problémás viselkedéshez” vezethet.

A WHO adatai szerint alacsony tápanyagbevitel esetén a vas, az A-vitamin és a cink hiánya okozza legnagyobb problémát. A vashiánytól a gyerek fáradt és letargikus lesz, az egészen kicsi (hat-huszonnégy hónapos) gyerekeknél pedig az agyi fejlődés is károsodást szenvedhet. Az A-vitamin hiánya legyengíti az immunrendszert, ami különösen az öt éven aluli gyermekek esetén veszélyes, legrosszabb esetben akár halálos is lehet. Szintén az A-vitamin hiánya a gyermekvakság kialakulásának egyik vezető oka a fejlődő világban. A jód szükséges a megfelelő agyfejlődéshez. Egyes kutatások szerint a világon legalább húszmillió olyan gyermek van, akinek azért sérültek a mentális képességei, mert az anya a terhesség idején nem fogyasztott elegendő jódot. A cink hiánya szintén az immunrendszerre hat, és így növeli a megbetegedések kockázatát. Becslések szerint évente nyolcszázezer gyermek veszti életét olyan hasmenéses megbetegedésben, aminek hátterében részben cinkhiány áll. Az alultápláltság ráadásul mondhatni már az anyaméhben elkezdődik, hiszen a szintén éhező anyák nem tudják anyatejjel táplálni újszülöttjeiket, így az alultáplált gyerekek szervezete annyira legyengül, hogy a legkisebb betegséggel sem tudják felvenni a harcot. Míg egyes kutatások összefüggést találtak az alacsony születési súly és a felnőtt szívbetegség között.

Az ENSZ szerint a világon hétszázkilencvenötmillió ember éhezik, közülük minden kilencedik súlyosan alultáplált.

Az éhezők döntő többsége valamelyik fejlődő országban él, azonban a fejlett világban, így Európában, Magyarországon is problémát jelent az éhezés, főleg a gyerekek esetén. Hogy hány gyerek éhezik itthon, arra azonban nincs megbízható adat. Az Európai Bizottság jelentése szerint a magyar gyerekek negyvenegy százaléka nélkülöz valamilyen szempontból. Ez nem feltétlenül jelent éhezést, de komoly a kockázata annak, hogy a nehéz anyagi körülményeik miatt nem táplálkoznak megfelelően. Más kutatások szerint kétszázezer gyerek alkalmanként, és körülbelül negyvenezer gyerek rendszeresen éhezik, ezért sajnos esélyes, hogy rengetegen üres gyomorral fekszenek le minden egyes nap.

A gyermekéhezés egyik fő oka a szegénység, de ahogy például Nigériában, úgy a világon másutt is a fegyveres konfliktusok, a nem megfelelően működő gazdaság, a természeti katasztrófák, de a klímaváltozás is komoly kockázatot rejt, és gyakran éhezéshez vezet. A gyermekéhezés világjelenség, így hatásai is globálisak, földrajzilag, és a gyerekek életét tekintve egyaránt. Az éhezés ugyanis nem csupán annyit tesz, hogy a gyerek éhes marad, és emiatt rosszul érzi magát. Az éhezés legyengíti a szervezetet, fájdalmat, betegséget okozhat, és súlyos esetben halálhoz vezet. Mindezen lehetséges következmények és kockázatok észrevétele azért fontos, hogy megértsük: a szegénység, noha pénztárcához kötjük, az egész emberre kihat. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, talán fokozottabb felelősséggel kezelhetjük a gyermekéhezés problémáját, és belátjuk hogy egyetlen, önmagát civilizáltnak tartó társadalom sem nézheti tétlenül a gyermekéhezést. Ahogyan azzal is fontos szembenézni, hogy

a gyermekéhezést nem lehet egyszeri ételosztással az év egy napjára – vagy akár egy hetére korlátozódó segítséggel megoldani.

Rendszerszintű, tartós, kiszámítható és átgondolt programok kellenek. Ezért aki teheti, és többre vágyik a lelkiismerete alkalmi megnyugtatásánál, lehetőség szerint támogasson olyan szervezeteket, programokat, amelyek ilyen szemlélettel harcolnak a gyermekéhezés ellen.

(Fotó: Pixabay)


AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.