A mikrotápanyagok hiányát „rejtett éhezésnek” hívják, sok esetben kívülről jól tápláltnak tűnő embereknél csak a betegségek megjelenésekor lesz egyértelmű a hiányállapot. A fejlett országokban könnyű megoldást keresni, minden boltban hozzáférhetőek a vitaminok, táplálék-kiegészítők és nyomelemek, sőt sokszor az is elég, ha nem kizárólag csipszen és kólán élünk, hanem kiegyensúlyozottan táplálkozunk, de a harmadik világbeli országok számára ez jelentősebb problémát prezentál.

A tápanyaghiány mintegy 2 millió gyermek idő előtti halálát, vakságát vagy kognitív zavarait okozza, az ok, az alultápláltság mellett a gasztronómiai hagyományokban keresendő.

Az Afrikában is szokásos, lassú, akár két óráig tartó főzés során a tápanyagok jelentős része elbomlik, így a szervezet éhezik, miközben az emberek jól lakottnak érzik magukat. A közegészségügyi-és segélyszervezetek, kutatókkal összefogva régóta igyekeznek enyhíteni a károkat. Alapélelmiszerekhez, legfőképpen kukoricához adtak jódot, vasat és folsavat, azonban a módszer nem vált be. „A vas elszínezheti az ételeket és megváltoztatja az ízüket, amit így senki nem hajlandó megenni”-mondja Ana Jaklenec, a Massachusetts Technológiai Intézet orvosbiológiai mérnöke. A következő kísérlet, a nutriensek élelmiszer-adalékokba: fehérje-vagy cukorbevonatba zárása sem járt sikerrel, a trópusi országok forró klímáján nehéz betartani a „tárolja sötét, hűvös, száraz helyen” előírást, így hő hatására akár már a tárolás során is felbomlottak az adalékok és csökkent a vitamintartalom.

Bill Gates is ráharapott

A Bill and Melinda Gates Foundation támogatásával Ana Jaklenec, Robert Langer, az MIT kémiai mérnöke és 30 kollégájuk kutatásba kezdett, hogy egy hőnek ellenálló, tápanyagvédő kapszulát fejlesszenek. Az ötven lehetséges polimerikus bevonat-jelöltet lassú főzés során tesztelték, de egy másik lényeges szempontot is figyelembe kellett venni. A bevonat nem lehetett gyomorsav-ellenálló, a gyomor alacsony PH értékét szimuláló környezetben le kellett bomlania. Végül a nyertes a poly(butylmethacrylate-co-(2-dimethylaminoethyl)methacrylate-comethylmethacrylate) (1:2:1) lett, közkedveltebb nevén BMC. A BMC-t az Élelmiszer-és Gyógyszerészeti Hatóság már elfogadta, vagyis biztonságosnak számít. A BMC-be burkolt, por alakú vas, cink, folsav, A-vitamin vagy D-vitamin kiállta a két órás főzés tesztet, ellenállt az UV-sugárzásnak, és az egérkísérletekben is bevált, az egerek gyomra le tudta bontani a bevonatot. A svájci ETH Zurich élelmiszer szakértőjével, Michael Zimmenmann-nal kiegészült kutatócsapat humán-kísérletei azonban nem várt eredményt hoztak. Az alacsony jövedelmű országokban szokásos alapélelemhez, a kukoricadarához kevert vaskapszula nem váltotta be a reményeket, a kontroll csoport, vagyis a nem-kapszulás vasat fogyasztók szervezetében sokkal nagyobb vas-értékeket mértek, mint a BMC csoportnál.

A kutatók azonban felfedezték, hogy ez csak a bevonat lebomlási idejének köszönhető, ha a lebomlási idő túl hosszúra nyúlik, a nutriensek nem tudnak felszívódni. A BMC mennyiség módosítása után a tesztek már sikeresnek bizonyultak, jelentette a Science Translational Medicine. 

A másik fontos szempont, a fogyaszthatóság ill. gusztusosság-próba alanya pedig maga Bill Gates volt: mivel maga a világ leggazdagabb embere sem tudott különbséget tenni a BMC-s szuperkenyér és a hagyományos kenyér között, így az átment az íz-teszten is.  Langer és kollégái már elkezdték keresni a partnereket az átfogóbb emberkísérletek megkezdéséhez, jelenleg egy leveskockát gyártó céggel folytatnak tárgyalásokat. „Ha a kétmillió embernek, vagy akár csak töredékének megszűnnének a tápanyag-hiány okozta betegségei, az hatalmas, pozitív változást hozhatna, nem csak az egészségügyben, hanem a gazdaságban, oktatásban, amiből még a kutatást támogató vállalatok is profitálhatnának.”-hangsúlyozza az ügy jelentőségét Ana Jaklenec.

(Forrás: sciencemag, inverse, Fotó: wikimedia commons, Flickr/MarcoVerch)