A HVG arról írt áprilisban, hogy a Temun már több mint egymillió magyar vásárol, és a piaci részesedésük huszonöt százalékos lett itthon. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásnak hatására akkor mintha ritkultak volna az agresszív reklámjaik, de úgy tűnik, a nyomás nem fog enyhülni a 2022-ben alapított Temun.
A cég ugyanis bekerült a legszigorúbban vizsgált "óriásplatformok" közé.
Amint arról tavaly áprilisban beszámoltunk a Rakétán, ide azok a szolgáltatások tartoznak, amelyeknek legalább negyvenötmillió uniós felhasználójuk van. Akkor az Alibaba AliExpress-e, az Amazon Store, az Apple AppStore, a Booking.com, a Facebook, a Google Play, Térkép és Shopping, az Instagram, a LinkedIn, a Pinterest, a Snapchat, a TikTok, a Twitter, a Wikipédia, a YouTube és a Zalando, valamint a Bing és a Google Kereső alkották a listát, amihez azóta a Shein, most pedig a Temu is csatlakozott - számolt be a The Verge.
A digitális szolgáltatásokat szabályozó törvény, a DSA azt biztosítaná, hogy "ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is". A szolgáltatóknak szavatolniuk kell például, hogy a felhasználóik értsék, hogy miért látnak egy-egy termékajánlást, vagy hogy könnyen be tudják jelenteni a jogellenes tartalmakat, áruházak esetében mondjuk a hamisítványokat. Emellett kiemelten fontos, hogy felnőtteket nem lehet érzékeny adatok alapján célozni reklámokkal, míg kiskorúak esetében semmilyen hirdetői "profilalkotás" nem engedélyezett. A jogszabály még arra is kitér, hogy az európaiak az anyanyelvükön ismerhessék meg az egyes platformok szerződési feltételeit.
A kiemelt digitális szereplőknek első lépésben kockázatértékeléseket kell készíteniük például arról, hogy a segítségükkel hogyan terjedhetnek jogellenes vagy félrevezető tartalmak, vagy hogy hogyan tudják mérsékelni a fiatalokra náluk leselkedő veszélyeket. A kockázatértékelésben foglaltakat Brüsszel ellenőrzi majd, az egyes tagországok hatóságai, valamint belső és külső szakértők bevonásával. Azt szintén kiköti a DSA, hogy a kutatóknak is hozzá kell férniük minden nyilvános adathoz, amely a platformoknál keletkezik, bár ennek a pontos menetéről még zajlanak az egyeztetések. Azok a szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg a DSA-nak, akár az árbevételük hat százalékával is megbírságolhatóak.
A Temu esetében az európai fogyasztóvédelem azt kifogásolta, hogy a platformon kereskedők, illetve azoknak a jogi megfelelősége nehezen követhető, manipulatívan veszik rá a vásárlóikat, hogy többet költsenek, illetve nem jelzik világosan, hogy milyen termékeket miért ajánlanak. A vállalatnak valószínűleg ezekre is ki kell majd térnie, amikor négy hónap múlva beadja a kockázatértékelését Brüsszelnek, majd ezt megismétli évről évre.
(Borítókép: Nikolas Kokovlis/NurPhoto via Getty Images)