Mi a tiltott kísérlet tárgya? A számunkra talán legalapvetőbb kérdés: az emberi természet működése. Konkrétan a genetika és a környezet hatását vizsgálná. Mindez eddig talán elég ártatlanul hangzik, de ha elmondjuk, mit igényelne egy ilyen kísérlet, rögtön érthető lesz, miért tiltott. A kísérlet lényege ugyanis, hogy egy gyereket bármiféle társas kapcsolat nélkül nevelnek fel, hogy megfigyeljék, milyen emberi tulajdonságok fejlődnek ki külső befolyás nélkül.

A mai olvasó számára nem kérdés, hogy miért nem végeznek ilyen kísérletet a tudósok, de ez nem jelenti azt, hogy – amint az IFLScience cikkéből kiderül – a múltban ne végeztek volna ilyesmit. Hérodotosz, az ókori görög történetíró például egy egyiptomi fáraóról, I. Pszammetikről írt, aki két csecsemőt elzárt minden emberi beszédtől, hogy kiderítse, mi lehet az emberiség eredeti nyelve. Amikor a gyerekek állítólag kimondták a fríg nyelvben a kenyérnek megfelelő szót, Pszammetik arra a következtetésre jutott, hogy a fríg nyelv az emberiség legősibb nyelve. Az persze erősen kérdéses, hogy ebből a sztoriból mi igaz egyáltalán.

Azonban a tiltott kísérlet ilyen-olyan formában sokak fantáziáját birizgálta. A 13. században II. Frigyes, a szent-római császár állítólag néma gondozókkal neveltetett csecsemőket, hogy Pszammetikhez hasonlóan kiderítse, melyik a “velünk született” legősibb emberi nyelv. Talán nem meglepő, de a kegyetlen kísérlet tragikus kudarcot vallott: az alapvető emberi törődés és interakció hiánya miatt a csecsemők nem éltek túl sokáig.

A “tiltott kísérlet” kifejezés az elvadult gyermekek – vagyis az emberi érintkezést nélkülözve, a vadonban felnövő gyerekek – tanulmányozásával vált közismertté, mint amilyen például a 19. század eleji francia “Aveyron vadfiúja” volt. Winthrop Kellogg amerikai pszichológust hasonló esetek inspirálták, és 1931-ben egy különleges kísérletet végzett. Kellogg és felesége saját fiuk mellett neveltek fel egy Gua nevű csimpánzt, hogy megfigyeljék, milyen hatással van a környezet a viselkedésükre. Gua eleinte megtanulta az alapvető parancsokra adott válaszokat, és bizonyos feladatokban még fiukat, Donaldot is felülmúlta. Azonban, amikor Donald körülbelül 16 hónaposan beszélni kezdett, a kognitív különbség ember és majom között egyre szélesebbre tágult, amiből az a szintén nem meglepő tény derült ki, hogy a csimpánzok bár intelligensnek tűnnek, és bizonyos paraméterek alapján valóban azok is, mégsem képesek elsajátítani az emberi nyelvet.

Akkor jó egyáltalán bármire is a tiltott kísérlet? Mint látható, amikor megpróbálkoztak ezekkel a történelemben, annak vagy tragikus, katasztrofális és embertelen kudarc lett az eredménye, vagy valami olyan derült ki, ami eddig is ismert volt. Ahogy Sandra Swart történész megjegyzi, az ilyen kísérletek gyakran “kudarcot vallanak” és “nem adnak válaszokat”. Magyarán még ha el is tekintünk az etikai megfontolásoktól (ami nem egy jó ötlet, a tudomány esetében pláne nem), akkor is kérdéses, hogy mindebből milyen tudományos érték születhetne meg ténylegesen is.

(Kép: ápolónők gondoznak egy csecsemőt Londonban, az Egyesült Királyság egyik első szülészeti intézményében, a General Lying-In Hospitalban, 1908-ban, forrás: Wellcome Collection, Public Domain)