A tudósoknak először sikerült megfejteni a Napban zajló magfúziót
2020 / 11 / 30 / Justin Viktor
A tudósoknak először sikerült megfejteni a Napban zajló magfúziót
A Borexino detektor az Apennine-hegység szívében található Olaszország középső részén, és fényvillanásként érzékeli a neutrínókat, amikor azok 300 tonnás ultratiszta szerves szcintillátorában elektronokkal ütköznek. Nagy mélysége, mérete és tisztasága miatt a Borexino az egyedüli ilyen detektor a belsejében elérhető alacsony háttérsugárzás miatt. Már éppen szétszerelték volna, mikor segítségével ez az új áttörés megszületett.

CNO-ciklus

A Nature folyóiratban múlt szerdán megjelent tanulmányból kiderül, hogy központi csillagunkban az úgynevezett szén-nitrogén-oxigén (CNO) fúziós ciklus zajlik, amiben nehezebb elemeket találunk, mint amit a tudósok egy Nap méretű csillag esetében vártak volna.

A felfedezésből az a legfontosabb, hogy empirikusan is megerősíti azt, amire a tudósok a hipotézis 1930-as évekbeli felállítása óta nem voltak képesek: létezik a CNO-ciklus.

A Nap fúziójának tanulmányozására irányuló korábbi kísérletek indirekt forrásokból származó, nem megfelelő adatokhoz vezettek - áll a massachusettsi Amherst Egyetem sajtóközleményében. Ez az új kutatás azonban egyenesen a forráshoz vezetett, a neutrínók érzékelésén keresztül. Ezek azok a szubatomi részecskék, melyeket a Nap magja folyamatosan kibocsát, de általában egyenesen áthaladnak a Földön.

Az olaszországi Borexino detektor földalatti létesítményének felhasználásával több mint 100 tudósból álló csapatnak sikerült észlelnie a Napból érkező CNO neutrínókat, ami az említett előfeltételezések miatt meglepte a tudósokat.

Olyan neutrínókat már eddig is ismertünk, melyeket akkor bocsát ki a Nap, amikor a hidrogén héliummá fuzionál. Ez az olyan könyebb csillagok védjegye, melyek a nap energiájának 99 százalékát vagy kevesebbet bocsátanak ki. Az új felfedezés éppen időben érkezett, hiszen meghosszabbította a Borexino detektor élettartamát, amit már előjegyeztek a szétszuerelésre a következő hónapban, amellett persze, hogy vadonatúj ismereteket szolgáltatott napunk működéséről.

"A CNO égési folyamatok beigazolódása Napunkban, ahol csak egy százalékban működik, megerősíti bizalmunkat abban, hogy értjük a csillagok működését" - mondta el Andrea Pocar, az UMass Amherst fizikusa a felfedezés kapcsán.

(Forrás: Phys Kép: Wikipédia, Borexino)

Ez is érdekelhet:

Sikeres vadászat a nagy energiájú neutrínók titokzatos forrására A nagy energiájú neutrínók rendkívül titokzatos részecskék, és fogalmunk sincs, hogy honnan érkeznek közel fénysebességgel a detektorainkba. Egy izgalmas tudományos nyomozás eredményeképpen lehetséges, hogy fény derült a titokra.

Áttörés a világ legerősebb részecskegyorsítójának megépítésében Sikerült a muon-ionizációs hűtés megvalósítása, amely a muon-gyorsítók fejlesztésével járó egyik legnagyobb kihívás.

Hyper-Kamiokande: a világ legnagyobb neutrínóobszervatóriuma épül fel Japánban Meddig él egy proton? Csak a teóriák világában létezik protonbomlás, vagy a valóságban is? És ha igen, van rá esély, hogy mi is megfigyelhessük? A fizika égető kérdéseit válaszolhatja meg a 2020-as években felépülő hatalmas megaobszervatórium.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.