Tudás

A Higgs-mező legegyszerűbb magyarázata politikusokat is tartalmaz és mindenki számára érthető

Tíz éve találták meg a régóta keresett Higgs-bozon részecskét, aminek működése elválaszthatatlan a Higgs-mezőtől. A bonyolult fizikai képleteket végletekig leegyszerűsítve született meg 1993-ban a legközérthetőbb magyarázat a jelenségre, aminek modernebb változata egy fontos kérdést feszeget: mi történik, ha egy adóbehajtó egy teremnyi tudós közé vegyül egy koktélpartin?
Tudás

Egy friss kutatás újraírhatja a fizika eddig ismert szabályait

A illinois-i Fermilab kutatóinak minden eddiginél pontosabban sikerült megbecsülniük a gyenge kölcsönhatásban alapvető fontosságú W-bozon tömegét, amiről kiderült, hogy nehezebb, mint a korábbi kísérletek alapján gondolták. Ha a mérések pontosságát sikerül igazolni, az alapvetően írhatja újra a részecskefizikában régóta alapvetőnek tekintett standard modellt.
Tudás

Kisebbek lehetnek a protonok, mint eddig gondoltuk

Néhány éve egy új mérési technikával kimutatták, hogy a protonok valószínűleg kisebbek, mint azt a kilencvenes évek óta feltételezték – most egy új módszerrel próbáltak az eltéréseknek utánajárni.
Tudás

Hipotetikus egzotikus részecske létezését jósolta meg egy szuperszámítógép

Még a világ egyik legerőteljesebb számítógépének is évek munkájába telt kiszámítani a kvarkok összes lehetséges kapcsolódási módját, de az eredmények szerint a hat kvarkból álló hipotetikus dibarionok valóban létezhetnek.
Tudás

Szellemrészecskéket figyeltek meg a világ legnagyobb részecskegyorsítójában

A fizikusok régóta gyanították, hogy a Nagy Hadronütköztetővel (LHC) végzett kísérletek során neutrínók is keletkeznek, mindeddig azonban nem sikerült bizonyítani a rendkívül nehezen detektálható részecske jelenlétét.
Tudás

A legellentmondásosabb sötét anyag kísérlet megismétlésére készülnek a kutatók

A DAMA/LIBRA kísérlet szezonális váltakozású sötét anyag észlelésekről adott hírt húsz éven keresztül, de a fizikusok szkeptikusak az eredményekkel kapcsolatban. Egy hatalmas új föld alatti detektorban most fény derülhet az igazságra.
Tudás

Ilyen a megfelelő kézmosás egy fizikus szemszögéből

Paul Hammond a kézmosás fizikáját tanulmányozva felállított egy modellt arra vonatkozóan, hogy mennyi idő kell az egyes részecskék, például a vírusok és a baktériumok hatékony eltávolításához.  
Űr

A Plutó, ahogy csak ritkán láthatjuk

A NASA New Horizons űrszondája 2016-ban a repült el a Plútó, Naprendszerünk egykori bolygója, ma már csupán egy törpebolygó mellett. A szonda a megközelítés során elemezte és tanulmányozta a Plútót és holdjait, valamint készített egy sor elképesztő képet is róluk.
Tudás

Az antianyag nyomában - megmérték a legkisebb különbséget két részecske tömege között, hogy fény derüljön az antianyag rejtélyére

Az antianyag 1928-as első leírása óta nem sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges, hogy sokkal több anyag van az univerzumban, mint antianyag, de a bájos kvarkok mérései egy lépést jelenthetnek a rejtély megoldása felé.
Tudás

Áttörés a kvantum-összefonódás kutatásában, és még Heisenberg tétele is elfelejtett működni

A kvantumszámítógépek a jövő szuperszámítógépei, melyek mindent alapvetően átalakítanak majd, ami számítógépekre támaszkodik, és most az egyik alapvető működési elvük kutatásában történt olyan áttörés, ami átírhatja a newtoni-fizikát is.
Techno

Halálcsillag, vonósugár, hiperhajtómű, az egyik már létezik

A Csillagok háborújából mindenki ismerheti a koncepciót, kell hozzá hatalmas tömeg és hihetetlen nagyságú energia, és óriási távolságokat áthidalva is érvényesíthető az ereje, akár jelentős erő ellenében is. Ez mind csak a tudományos fantasztikum, gondolhatnánk, és persze tévednénk.
Tudás

Tejúton kívülről érkezett antianyag robbant az Antarktiszon

A hihetetlen kozmikus távolságokat szinte fénysebességgel átszelő antianyag sorsa az Antarktisz jégében teljesedett be. De vajon honnan érkezett, és miképp került ide?
Techno

Indul a világ legnagyobb atomfúziós kísérletének üzemanyagtesztje, de csak egy dobásuk van

Brit mérnökök annak az üzemanyag-mixnek a tesztjére készülnek, ami egy napon majd a világ legnagyobb nukleáris fúziós kísérletét táplálja.
Űr

Laborban létrehozott, mesterséges fekete lyukak - mi baj történhetne?

Stephen Hawking 1974-ben felvetette a fekete lyukakról, hogy talán nem teljesen azok az éjsötét gravitációs óriások, melyeknek addig a csillagászok elképzelték őket, és ennek tetejébe spontán fényt bocsátanak ki. Ma ezt a jelenséget nevezik Hawking-sugárzásnak.
Tudás

Magyar és svéd kutatók módszerével bizonyították az Odderon részecske létezését

A rendkívül tünékeny részecske kimutatására negyvennyolc évet kellett várni: a felfedezés új fejezetet nyithat az erős kölcsönhatás vizsgálatában.
Tudás

A kvantum hologram működés közben mutathatja meg az emberi test belsejét

A legtöbben ismerjük a hologramokat, ha máshonnan nem, a csillagok háborúja híres jelenetéből biztosan, melyben Leia hercegnő egy hologram formájában üzen Obi Wan Kenobinak. A holográfiát Gábor Dénes magyar fizikus találta fel 1947-ben, a jövő pedig a kvantum-holográfiáé.
Tudás

Hat részecske együtt már önszerveződik, derült ki egy úttörő kvantumkísérletből

Az anyag atomokból áll, és bár a fizikusok gyakran dolgoznak velük, de talán ritkán gondolunk bele, hogy amikor az egyes atomok viselkedését tanulmányozzák, annak kevés köze van magához az anyaghoz, melyet a vizsgált atomok alkotnak. A mikroszkópikus és makroszkópikus világot elválasztó tünékeny határról eddig keveset tudtunk, pedig nyilvánvalóan létezik, és tanulmányozásával komoly fehér foltokat lehet felszámolni a fizikában.
Űr

A tudósoknak először sikerült megfejteni a Napban zajló magfúziót

A Borexino detektor az Apennine-hegység szívében található és fényvillanásként érzékeli a neutrínókat, amikor azok 300 tonnás ultratiszta szerves szcintillátorában elektronokkal ütköznek. Már éppen szétszerelték volna, mikor segítségével ez az új áttörés megszületett.
Tudás

Lehetséges, hogy megtalálták a részecskét, ami választ adhat a sötét anyag mibenlétére

A részecskefizika már 1977-ben megjósolta az axion létezését, most pedig lehet, hogy egy olasz laboratórium kutatói meg is találták.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.