Bár a Caldera jelenleg nyugvó tűzhányónak számít, és a szakértők szerint elhanyagolhatóan kevés az esély rá, hogy a következő tízezer évben kitörjön, a kockázat így sem teljesen elhanyagolható. A yellowstone-i szupervulkán ugyanis legutoljára nagyjából 664 ezer éve, vagyis jócskán a Homo sapiens megjelenése előtt tört ki, a legutóbbi kitörése óta pedig több idő telt el, mint az előző két kitörése között. Márpedig ha a Caldera kitörne, az az egész emberiségre nézve soha nem látott pusztítással járna: a becslések szerint a Wyoming alatt nagyjából 80 kilométer hosszan és 20 kilométer szélességben elterülő, fortyogó magma a felszínre törve azonnal százezrek halálát okozhatná, a mérgező vulkáni hamu pedig többé-kevésbé az egész Egyesült Államokat beterítené. A mezőgazdasági termények elpusztulnánk, hosszantartó élelmiszerhiányt okozva az USA-ban, a légi forgalom megbénulna, az energiaellátásban komoly kimaradások jelentkeznénk, de a vulkáni hamu az ivóvízkészleteket is megtizedelné. Az amerikai Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynökség (FEMA) becslései szerint egy ilyen kitörés mintegy háromezer milliárd dolláros kárt okozhatna az USA gazdaságának, de a hatásai az egész bolygón érezhetőek lennének. Egy ekkora vulkánkitörés ugyanis a klímára is döntő hatást gyakorolna, a légkörbe kerülő vulkáni hamu miatt az éves átlaghőmérséklet az északi féltekén akár 12 fokkal is visszaeshetne a kitörést követő 6-10 évben.

A kutatók félelmeit egy 2021-ben publikált tanulmány is alátámasztja, amelyet az Oregoni Állami Egyetem munkatársai készítettek el, Martin Danisik professzor vezetésével. A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók a Szumátrán található Toba-tó alatti szupervulkánt tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tűzhányó legutóbbi, nagyjából 75 ezer évvel ezelőtti kitörése egy "genetikai beszűkülést" idézett elő az emberi evolúcióban, aminek eredményeként a teljes emberi populáció mindössze 3-10 ezer főre fogyatkozott a vulkanikus tél miatt.

Nem véletlen, hogy Brian Wilcox, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa 2017-ben például úgy nyilatkozott a szupervulkánok jelentette veszélyről, hogy az "számottevően magasabb, mint amit az aszteroidák vagy üstökösök jelentenek a bolygóra nézve". Wilcox korábban a NASA Bolygóvédelmi Tanácsának a tagja volt, vagyis elég pontosan ismeri az aszteroidák jelentette veszélyeket. Az amerikai űrügynökség régóta foglalkozik vele, hogy hogyan lehetne megakadályozni a Caldera kitörését, és 2017-ben meg is született az ötlet, amivel elkerülhetőnek tűnik a természeti katasztrófa: le kell hűteni a tűzhányót. A NASA szakemberei úgy számoltak, hogy ha a vulkánból távozó hőt meg tudnák növelni nagyjából 35%-kal, akkor az jó eséllyel soha nem törne ki, ehhez azonban olyasmivel kéne megpróbálkozniuk, amit előttük még senki nem csinált. Az ötlet szerint a szupertűzhányó mellett egy tíz kilométer mély lyukat fúrnának, amelybe nagy nyomású vizet pumpálnának, amivel nem csak a magmát hűtenék le, de a távozó, 350 Celsius-fokos vízzel elektromos energiát is lehetne termelni. A vulkánok geotermikus energiájának kiaknázása nem újkeletű ötlet, Izlandon például régóta alkalmazzák ezt a módszert, de az erőművek létesítésénél nem szoktak ilyen mélyre fúrni.

Az ötletnek van egy hátulütője is, nevezetesen, hogy a NASA tudósai sem teljesen biztosak benne, hogy a fúrással nem éppen ők idéznének elő mesterségesen egy kitörést. "Ha a magmakamra tetejébe fúrnánk, és onnan próbálnánk hűteni, az nagyon kockázatos lenne, mert a magmakamra feletti sapka törékenyebbé válna" - magyarázta Wilcox a lehetséges kockázatokról. A szakértő szerint emiatt a Yellowstone-ban egészen távolról, a nemzeti parkon kívülről kezdenék meg a fúrást, és így jutnának el a magkamra alsó részéig, amit lehűtve megakadáloyznák, hogy a lentről felfelé áramló hő elérje a kamra felső részét, olyan nyomást idézve elő, ami kitöréshez vezet. Ez a folyamat évszázadokig is eltarthat, hiszen a módszerrel Wilcox szerint évente nagyjából egy méternyi magmát tudnának lehűteni, ugyanakkor az üvegházhatású gázoktól mentes geotermikus energia formájában a projektből már ma is sokat profitálhatna az emberiség.

Ez a cikk eredetileg 2021.10.18-án jelent meg a Rakétán.

(A cikkhez felhasznált források: BBC, Express, Real Life Lore, Fotó: Jonathan Newton / The Washington Post, Getty Images)

Előbb vagy utóbb jön egy aszteroida, ami tömegek halálát okozza. Mit tehetünk, hogy ez mégse következzen be? Bár a városokat letaroló, milliók halálát okozó aszteroidák a mozik kényelmes székeiben ülve csak egy unalmas hollywoodi klisének tűnnek, a szakértők szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e ilyen, csupán az, hogy mikor, és mit tudunk tenni ellene. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség által szervezett "Defending Earth from Asteroids" előadáson a védekezés első vonalában dolgozó szakemberek beszéltek arról, hogyan állunk a felkészüléssel.