A Tejútrendszer egyik legkülönösebb és legvadabb kettőscsillaga, a V Sagittae már egyértelműen a végjáték felé száguld. A tőlünk nagyjából 10 ezer fényévre található rendszerben egy fehér törpe könyörtelenül tépi le az anyagot egy nála jóval nagyobb kísérőcsillagról, ráadásul olyan ütemben, amire korábban nemigen láttunk példát. A két égitest mindössze 12,3 óra alatt kerüli meg egymást, miközben a gravitáció kíméletlen tánca fokozatosan egyre közelebb húzza őket.
A fehér törpe felszínén az odaáramló anyag hatására folyamatos magfúzió zajlik – mintha egy keringő atombomba lenne –, a felhalmozódó anyag egy része azonban nem marad a csillagon: kiszökik és a két csillagot körülölelő hatalmas gázkorongot hozott létre.
A csillagászok szerint mindez azonban csak az előjáték. A végzetes kölcsönhatás először látványos nóvakitörésekhez vezethet, amelyek akár már a következő években megjelenhetnek. A nagy finálé, azaz a két csillag végső összeolvadása, vagyis a Föld nappali égboltján is szabad szemmel látható szupernóva valamivel későbbre várható: egy 2020-as kutatás alapján 2067 környékén következhet be
– a szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a csillagfejlődés kiszámíthatatlan, így ez az időpont még könnyen módosulhat.
A V Sagittae fényessége is kilóg a sorból: még a halványabb időszakaiban is százszorosan múlja felül más, hasonló változócsillagok ragyogását, fényereje pedig olykor napok alatt drámaian megnő vagy éppen meredeken visszaesik. Előfordul, hogy eléri a 6-7 magnitúdós határt, ami azt jelenti, hogy a legsötétebb égbolton már szabad szemmel is megpillantható.
(Forrás: LiveScience, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: