A vadászpókok tényleg megvédik a hazai almákat?

2020 / 10 / 22 / Felkai Ádám
A vadászpókok tényleg megvédik a hazai almákat?
A Szent István Egyetem kutatói a PeerJ tudományos folyóiratban jelentették meg a tanulmányukat, amely a vadászpókok szerepével foglalkozott az almaültetvényekben.

Az ősz beköszöntével a piacokat ellepi a friss alma. Mivel azonban a gyümölcsök hazai ára jócskán megugrott, fontos, hogy legalább ez a vitamindús és hagyományosan relatíve sokak számára hozzáférhető növény továbbra is megfizethető maradjon a szélesebb vásárlói rétegeknek. Ezért nem mindegy, hogy milyen hatékonysággal védhetjük természetes úton az almaföldeket a kártevőktől.

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb, valamint legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók. A környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben pedig nem túlzás, hogy valósággal nyüzsögnek ezek az élőlények (egy-egy almaültetvényben akár több mint 70 pókfaj több tízezer egyede mászkálhat a lombkoronában). Ezért is nagy adóssága a növényvédelemnek, hogy nagyon keveset tudunk ezen állatok szerepéről az almaültetvények táplálékhálózatában. Így arról sem tudtunk sokat, hogy a pókok mekkora súllyal esnek latba az almaültetvények kártevőirtásakor, magyarán mennyire tekinthetünk rájuk amolyan természetes permetezőszerként.

A SZIE Növényvédelmi Intézetének kutatói pedig éppen ennek jártak utána egy közel hét évet felemésztő vizsgálat során. A vizsgálat azért telt ennyi időbe, mert a kérdés megválaszolásához egyetlen út kínálkozott csak: szépen fel kellett kerekedni, elzarándokolni az almaföldekre, és a lombozatból begyűjteni a táplálkozó pókot a prédájával együtt. Ezután az Intézet laboratóriumában a pókot és prédáját egyaránt meghatározták, a főbb paramétereiket pedig lemérték. A tanulmány némileg meglepő eredményre jutott: habár a lombozatlakó vadászpókfajok polifág ragadozók (vagyis nagyon sokféle zsákmánytípust fogyasztanak), azonban az egyes fajoknak más és más a kedvenc eledele. Emiatt a pókok szerepe mind a táplálékláncban, mind a kártevő irtásban sokkal komplexebb, mint elsőre gondolná az ember: a különböző kártevők szaporodását más és más fajú nyolclábúak foghatják vissza.

A vadászpókok prédája elsősorban (54 százalék) indifferens (tehát nem kártevő, de nem is hasznos) fajokból áll. 15 százaléka az általuk elejtett állatoknak pedig a természetes ellenségeik (más pókok, ragadozó poloskák) voltak. A maradék, tehát a pókok prédájának a 31 százaléka azonban az almakártevők voltak (elsősorban növénytetvek). Ez a 31 százalék nem tűnik kevésnek, azonban ez azt jelenti, hogy a pókok a kártevőket azok környezetbeli előfordulási gyakoriságához képest jelentősen kisebb arányban pusztították. Magyarán a pókok azon hajlama, hogy elsősorban indifferens fajokat, valamint a természetes ellenségeket fogyasztja, csökkenti a jelentőségét a kártevőirtásban.

A tanulmány gyakorlati tanácsa, hogy a kártevő-mentesítés szempontjából valószínűleg érdemesebb az egyes funkcionális csoportok (tehát amelyeknek prédája közt szerepel a kártevő, amelytől meg akarunk szabadulni) vagy akár egyes fajok tevékenységét segíteni, mint úgy általában az összes pók egyedszámát emelni, vagy a pókok biodiverzitására törekedni. Európában pedig a tanulmány következtetése alapján a pókoknak elsősorban a levéltetvek irtásában lehet szerepe az almaültetvényekben.

(Címlapkép: SZTE/Rozsdás ugrópók (Carrhotus xanthogramma) kabócát (Empoasca sp.) fogyaszt)

(Forrás: Szent István Egyetem, Médiaközpont)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.