A vérünk ősi eredete és egy régen sejtett felfedezés az evolúció működéséről

2020 / 06 / 03 / Justin Viktor
A vérünk ősi eredete és egy régen sejtett felfedezés az evolúció működéséről
Az emberi vér még rengeteg titkot őriz, és most nem az olyan semmirevaló kérdésekre gondolunk, hogy hány szúnyog tudna szárazra szívni egy felnőttet (1,12 millió), vagy hány nap alatt pumpálja át a szívünk egy közepes uszoda vízmennyiségét a testünkön (25), esetleg melyik nap a leggyakoribb a szívroham (hétfőn, 21 százalék). Egy új tanulmányban ezeknél sokkal izgalmasabb dolgok derültek ki vérünk ősi eredetéről és az evolúció működéséről.

Az igazi cápás horror

Egy új tanulmány azonosította azt az evolúciós hiányzó láncszemet, melyen keresztül a hemoglobin egy egyszerű prekurzorból kifejlődött. Megállapították, hogy a modern hemoglobin szerkezetének és funkciójának mai állapotba fejlődését mindössze két mutáció váltotta ki, több mint 400 millió évvel ezelőtt.

Statisztikai és biokémiai módszerekkel a tudósok rekonstruálták és jellemezték az ősi fehérjéket a hemoglobin legkorábbi formáinak kialakulása előtt, alatt és után. Ezzel képesek voltak felismerni a hiányzó láncszemet a hemoglobin evolúciójában, egy kétrészes komplexumot, amely az emberek és cápák utolsó közös ősét megelőzve létezett.


A Chicago, Nebraska, Texas és Oxford Egyetemeiről érkezett kutatók együttműködése fényt derített a hemoglobin szerkezetének és funkciójának evolúciós eredetére. (Kép: Georg Hochberg)

Ennek az ősi komplexnek még nem volt olyan alapvető tulajdonsága, amely lehetővé teszi a modern hemoglobin számára az oxigén szállítását a tüdőből az agyba, az izmokba és a különböző szövetekbe. Justin Benesch az Oxfordi Egyetem professzora, és Shane Chandler, a kémia tanszék dphil hallgatója elmondták: „A legfontosabb kérdés annak meghatározása volt, hogy milyen kapcsolódásokon keresztül épültek fel az ősi fehérjék. A kirakós játék megoldandó része az volt, hogy a hemoglobin miként érte el négy alegységes szerkezetét. Ehhez új módszereket kellett kidolgoznunk a fehérje-fehérje interfészek kimutatására, és végül felfedtük ennek a figyelemre méltó molekulának a történelmi összeállítási sorrendjét.”

„A biológiai komplexitás evolúciójának hagyományos megértése szerint, számos mutáció során, - amelyek mindegyike kis mértékben javítja az életképességet, - fokozatos a gyarapodás. Az új kutatás eredménye szerint, nagyon bonyolult új struktúrák épülhetnek fel nagyon gyorsan.”

A Joseph Thornton a tanulmányt vezető professzor a Chicagói Egyetemről azt mondta: „Elképedtünk, mikor láttuk, hogy egy ilyen egyszerű mechanizmus ilyen összetett tulajdonságokat biztosíthat. Ez arra utal, hogy az ugrások a komplexitásban hirtelen és akár véletlenül is bekövetkezhetnek az evolúció során, új molekuláris entitásokat hozva létre, amelyek végül alapvető fontosságúakká válhatnak a biológiánkban."

(Forrás: Nature Kép: Pexels)


 


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
Meglepő, de a covid-fertőzés során kialakult immunválasz igen ígéretes lehet a rákkutatásban: a súlyos fertőzés hatására ugyanis elkezdtek visszahúzódni a legmakacsabb daganatok is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.