A világ egyik legjobban tanulmányozott állata meglepő hatodik érzékkel bír

2023 / 03 / 25 / Bobák Zsófia
A világ egyik legjobban tanulmányozott állata meglepő hatodik érzékkel bír
Az állatokban olyan receptorokat fedeztek fel, ami a kémhatást detektálja.

Az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) mindössze két-három milliméteres nagyságú, apró légy, de mégis régóta modellállatként szolgál különböző tanulmányokhoz és a genetikai kutatások során gyakorta alkalmazzák, többek között éppen kis termete miatt: az ecetmuslica tenyészetek ugyanis szűkös helyen is elférnek, olcsón fenntarthatóak és rendkívül gyorsan állítható elő az utánpótlásuk gyors szaporodásuknak köszönhetően. Akárcsak a medveállatkák vagy a Caenorhabditis elegans fonálférgek, az ecetmuslicák is a legalaposabban vizsgált és feltérképezett organizmusok közé tartoznak, de úgy tűnik, még mindig tartogatnak olyan meglepetéseket a kutatók számára, amelyek új megvilágításba helyezik a velük kapcsolatos elméleteket.

A Nature Metabolismban március 20-án megjelent tanulmány szerint a Drosophila melanogaster faj tagjai olyan képességgel rendelkeznek, amire más fajok esetében még találtak nyilvánvaló bizonyítékot: egy kémhatást detektáló gén található a szervezetükben. Emily Liman neurobiológus szerint ez egy teljesen újfajta ízlelési rendszer bizonyítéka, ami nem jellemző más fajokra, bár korábbi kísérletekben már próbálták felmérni, hogy egyes állatok, például macskák, vagy akár az emberek milyen mértékben tudják érzékelni az ételek pH szintjét. A vizsgálatok eredményei nem tették egyértelművé, hogy az esetükben létezik-e a lúgos hatást ízként észlelő képesség,

a muslicák azonban valóban egy lúgos alapízt éreznek és ez az adottság egyfajta "hatodik érzékként" is felfogható,

ami kulcsfontosságú lehet az életük védelme szempontjából.

A kísérlet során a kutatók a normál és genetikai hibás Dorsophilia példányoknak kétféle élelmiszert adtak: az egyik Petri-csészében egyszerű cukoroldat volt, a másikba viszont nátrium-hidroxidot (lúgkövet) is kevertek, ami erősen lúgossá tette azt. A normál muslicák látványosan kerülték a megemelt pH-értékű tartalmat, de azok az alanyok, amelyek szervezetében nem működött megfelelően az úgynevezett alkaliphile (alka) gén, máshogy reagáltak és ugyanúgy elfogyasztották a lúgos terméket is. Az alka géneket az állatok "nyelvén" elhelyezkedő és az ízleléshez szükséges neuronok, valamint a lábak végén található sejtek tartalmazzák és olyan fehérjéket kódolnak, amelyeket a lúgok aktivizálnak.

A Nature leírása szerint a fehérjék a magas pH-értékű vegyületek jelenlétében megnyitják azokat a csatornákat a sejtek membránján, amelyeken át a negatív töltésű kloridionok kijutnak a neuronokból és ez jelzésként szolgál az agy számára a szervezetnek túlságosan lúgos étel vagy környezet közelségéről.

Az állatoknak emiatt lehetőségük nyílik az őket károsító élelmiszerek kerülésére, de a teóriák szerint ennél szélesebb körű funkciót is betölthet a lúgos íz érzékelése: a tojásaik lerakásához szükséges biztonságos hely kiválasztását vagy a rovarirtó szerek elkerülését is elősegítheti. Bár a muslicák szervezetének felépítése jelentősen eltér az emberekétől, de a felfedezés kiindulópontot jelenthet hasonló gének kutatására és feltérképezésére a humán testben is. Hatodik alapíz detektálására alkalmas receptorokat egyébként kimutattak már korábban emberek és más gerinces fajok esetében: 2017-ben egerek nyelvén figyeltek meg vízérzékelő (TRC) idegvégződéseket, 2015-ben pedig a Purdue Egyetem kutatása alapján javasolták egy új íz, az oleogustus definiálását, ami az emberek számára a zsír detektálását teszi lehetővé.

(Fotó: Pixabay/DenitsaKireva, Getty Images/vasekk)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Hogyan állapítja meg a testünk, hogy mikor ettünk eleget?
Hogyan állapítja meg a testünk, hogy mikor ettünk eleget?
A test a ghrelin peptidhormon termelésével jelzi, hogy itt az ideje az evésnek. De honnan tudjuk, hogy mikor érdemes leállni? A videóból kiderül.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.