A The Verge „Decoder” című podcastjában Gil Duran tech újságíró arra figyelmeztetett: ez a vízió – amelyet a világ leggazdagabb techmoguljai közül többen is támogatnak – egyfajta „technológiai hűbériségre”, más néven „tech feudalizmusra” emlékeztet. A Decodert a Futurism szemlézte.

Duran ezt az ideológiát „Nerd Reich”-ként is emlegeti – ez egy olyan gondolkodásmód, amely ötvözi a kriptolibertarianizmust, a jobboldali reakciós nézeteket és a technológiai dominancia eszményét. A mozgalom fő alakjai között említi Elon Muskot (Tesla, SpaceX), Peter Thielt (Palantir), Marc Andreessent (kockázatitőke-befektető) és Brian Armstrongot (Coinbase). Bár az említettek ritkán beszélnek nyíltan erről az ideológiáról, Duran szerint tetteik vektora, hogy úgy mondjuk félreérthetetlen: a demokratikus normák lebontása és a hatalom magánszereplők kezébe való összpontosítása a végső cél.

Ennek a világnézetnek a középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a liberális demokrácia – amelyet a jogállamiság és az elszámoltathatóság alapelvei határoznak meg – hanyatlóban van.

„A demokráciát a tech feudalizmus váltja fel – olyan rendszerek, amelyeket technológiai cégek működtetnek, mintha hűbérbirtokok lennének. Ők ebben teljesen egyértelműek” – fogalmazott Duran.

Marc Andreessen 2023-as Techno-Optimista Kiáltványa szintén ezt a gondolkodást tükrözi. A dokumentumban azt állítja, hogy a haladás kulcsa nem az etika vagy a szabályozás, hanem a technológiai fejlődés akadálytalan kibontakoztatása. Nyíltan bírálja a „fenntarthatóság”, a „bizalom és biztonság” vagy épp a „tech etika” fogalmait, amelyek szerinte csak gátolják az innovációt.

Duran rámutat néhány jelenleg is zajló kísérletre, ilyenek például a „hálózati államok” vagy a „szabadság városok” – olyan magántőkéből finanszírozott, technológiai alapú közösségek –, amelyek szerinte a posztdemokratikus jövő előfutárai lehetnek. Ezek a milliárdosok nemcsak a politikai rendszert igyekeznek befolyásolni, hanem hosszabb távon céljuk a közintézmények teljes leváltása.

A történelem során a munkások már szembeszálltak hasonló hatalmi koncentrációs kísérletekkel, a kollektív fellépés jól bevált csatornáit mára azonban az elmúlt évtizedek szakszervezet-ellenes politikái és a szabályozás leépítése jelentősen mértékben eldugították.

A mai technológiai elit egy olyan világ alapjait rakja le, ahol az egyének túlélése a vállalati „urat” szolgáló hűségtől függhet.

„Milyen is a demokrácia akkor” – teszi fel a kérdést Duran –, „ha csak akkor ehetsz, ha valaki, mondjuk Elon Musk, jóváhagyja a létezésedet?”

Mindez csak összeesküvéselmélet? Az biztos, hogy a tech-ipar útjából egyre fürgébben takarítják el az akadályokat. Például a Trump-Musk csörte ellenére a Trump adminisztráció épp mostanában mutatta be az MI Akciótervét (AI Action Plan), amely a mesterséges intelligencia fejlesztésének a felgyorsítását célozza az engedélyezési folyamatok egyszerűsítésével, az adatközpont-építések megkönnyítésével és a chipexport korlátozásainak enyhítésével. A tervet olyan techóriások vezérigazgatói, mint Jensen Huang (Nvidia) és Lisa Su (AMD) is támogatják, mivel szerintük ez versenyelőnyt biztosít az USA számára a globális AI-versenyben. A bejelentés pedig természetesen kedvezően hatott a részvénypiacra, különösen az Nvidia esetében. Ugyanakkor a civil szervezetek az aggodalmukat fejezték ki az etikai és társadalmi hatások figyelmen kívül hagyása miatt – mindhiába.

Sőt Trump nemrég jelentett be, hogy elsődleges célja, hogy az amerikai üzletek virágozzanak – Musk cégeit is ideértve:

Így zárult tehát az amerikai adminisztráció és a techipar legutóbbi és talán legutolsó csörtéje.

(A cikkhez használt képet az AI generálta/Rakéta.hu)