A világ legkisebb spagettije olyan vékony, hogy szabad szemmel nem látható, sőt hagyományos mikroszkóppal sem lehet megfigyelni, csak a pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken rajzolódik ki a mintázata. A spagetti, bár valódi lisztből készült, mégsem fogyasztásra való - a kutatók a segítségével a nanoszálak előállításának új módját vizsgálják, hogy a jövőben sebgyógyításra alkalmas anyagokat tudjanak belőle készíteni.
A miniatűr tésztát a UCL (University College London) kutatóinak vezetésével zajló kísérlet keretében hozták létre, lényegében egy valódi, ehető tésztaféleség készítéséhez hasonló módon, tehát liszt és nedvesítőanyag hozzáadásával egy lyukacsos eszközön átengedve. A különbség a spagettihez képest a hozzáadott folyadékban és a szálak formázásának módjában volt, víz helyett ugyanis hangyasavval vegyítették a fehér lisztet, majd elektrofonással alakították ki az egyes "tésztaszálakat". Az emberi szervezet által lebontható, de nagyobb mennyiségben káros hatású hangyasav lényegében a főzési folyamatot helyettesíti, mivel a sav - csakúgy, mint a magas hőmérsékletű kezelés - képes felbontani a keményítő molekuláinak spirális rétegeit, ami szükséges a tészta emészthetővé tételéhez, valamint a nanoszálak kialakításához is.
A nanospagetti esetében a szálakat elektromos áram segítségével készítették el, aminek hatására az anyag egy tűből egy fémlemezre folyt ki.
A szálak egyenként 372 nanométer szélességűek voltak, és a belőlük készült fonat is mindössze 2 centiméter átmérőjű.
A nanoszálak ígéretes alapanyagot biztosíthatnak a biokompatibilis, önmagától lebomló kötszerekhez, vagy akár a szövetek növesztése során támasztékul szolgáló tartószerkezethez. A keményítő alapú nanoanyagok már bizonyították hatékonyságukat ezen a téren, de a liszt, ahogy a mostani kísérlet is mutatta, még egyszerűbben kezelhető hozzávalót jelenthet. A világ legvékonyabb spagettijének csak egy hátránya van: a kísérletek után nem tanácsos elfogyasztani, és nem csak a hangyasav miatt.
"Sajnos nem hiszem, hogy tésztaként hasznos lehetne."
- magyarázta Gareth Williams, a UCL professzora - "Kevesebb mint egy másodperc alatt túlfőne, mielőtt még kivehetnénk a lábasból."
(Fotó: Beatrice Britton / Adam Clancy/UCL)