1651

A 335 éves háború Hollandia és az apró Scilly-szigetek között 1651-ben kezdődött az angol polgárháború idején. A hollandok, akik valószínűtlen szereplői voltak a polgárháborúnak, úgy döntöttek, hogy a parlamenti képviselők oldalán csatlakoznak a konfliktushoz, miután őket tekintették a legesélyesebb győztesnek. A királypártiak - a hollandok régi szövetségesei - árulásnak tartották ezt a döntést, és ennek azzal adtak hangot, hogy portyákkal kezdték zaklatni a holland hajózási útvonalakat a La Manche-csatornán. 

1651-re azonban néhány sikeres csata után Cromwell visszaszorította a királyi erőket Cornwall utolsó erődjébe, míg a royalista haditengerészet Scilly apró szigeteire szorult vissza. A hollandok azonnal észrevették annak lehetőségét, hogy a behajtsák a veszteségeik egy részét, melyet a royalista razziák okoztak. Azonnal tizenkét hadihajóból álló flottát küldtek a Scilly-szigetekre, hogy kártérítést követeljenek.

Miután nem kaptak kielégítő választ a royalistáktól, Maarten Tromp holland tengernagy 1651. március 30-án hadat üzent a Scilly-szigeteknek.

Arról, hogy Trompnak valóban volt-e joga hadat üzenni a Scilly-szigeteknek, ellentmondásosak az információk. Egyesek azzal érvelnek, hogy Tromp az indulás előtt megkapta erre a felhatalmazást, míg mások szerint kormányának hadüzenetre való jóváhagyására várva, valójában csak a szigetek blokádját kellett végrehajtania. 

Feledékeny hollandok

Három hónappal később, 1651 júniusában, Cromwell erői, Robert Black admirális parancsnoksága alatt, megadásra kényszerítették a Royalista flottát, és a Scilly-szigetek visszatértek a parlament ellenőrzése alá. A holland flotta ezt követően hazahajózott, ám elfelejtették kihirdetni a békét a Scilly-szigetekkel.

1985-eben aztán Roy Duncan Scilly-szigeteki történész írt a londoni holland nagykövetségnek, hogy megtudakolja mi is a helyzet a 335 éves abszurd háborúval. Mindenki meglepetésére a nagykövetség számos olyan dokumentumot tárt fel, amelyek arra engedtek következtetni, hogy Hollandia és a Scilly-szigetek még mindig háborúban állnak!

A bármikor kiújulható holland fenyegetés lehetősége miatt, Duncan sietve írt Rein Huydecoper holland nagykövetnek, hogy felkérje a szigetek meglátogatására és a békeszerződés aláírására. Huydecoper beleegyezett, és 1986. április 17-én békeszerződést írtak alá a Scilly-szigetek és a Holland Királyság között.

335 év után először a szigetek lakói végre biztonságosan aludhattak ágyukban, mert ahogy a nagykövet megjegyezte: “Borzalmas lehetett abban a tudatban élni, hogy bármelyik pillanatban támadhatunk.”

(Forrás: TheNewYorkTimes Kép: Wikipédia)

Ez is érdekelhet:

A világ legrövidebb háborúja 38 percig tartott A világ legrövidebb háborúját 1896. augusztus 27-én vívták, délelőtt 9.02 és 9.40 között. Ha ez úgy hangzik, mint egy csavaros Rejtő Jenő-krimi felütése, akkor nem is járunk olyan messze az igazságtól, hiszen a neves író mindig is szerette egzotikus helyszínekre helyezni a regényei cselekményét. Márpedig a világ legrövidebb háborúja kétségkívül egzotikus helyszínen zajlott.

Amelyik vulkán már suttog, előbb-utóbb üvölteni is fog. A gépi tanulás beszédfelismeréssel segíthet Bármilyen furán is hangzik, de az emberi beszédnek és a szeizmikus jeleknek közös tulajdonságaik is  vannak, így akár a beszédfelismerési technikákat is lehetséges alkalmazni a vulkánok viselkedésének előrejelzésére, és a kitörések megjóslására.

Megtalálhatták a mitikus "atlantiszi" fémet, Platón orichalcumát egy hajóroncsban Atlantisz legendáriuma emberemlékezet óta inspirálja a régészek és a misztikumra éhes emberek fantáziáját egyaránt, vajon a Szicília partjai mellett 2015-ben talált hajóroncsból előkerült különös fémöntvények bizonyítanak a létezésével kapcsolatban bármit?