A 3I/ATLAS csillagközi objektumot, ami nagy valószínűséggel egy üstökös lehet, tavaly július 1-én fedezték fel az ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) obszervatóriummal: a nevében így az ATLAS értelemszerűen erre utal, míg a 3I a harmadik nagyobb csillagközi (interstellar) objektumot jelenti, amit valaha megfigyeltek a csillagászok. Az első kettő a 2017-ben felfedezett 1I/ʻOumuamua és a 2019-es 2I/Borisov voltak.
Az első két csillagközi látogatóhoz hasonlóan az 3I/ATLAS megjelenése is nagy port kavart, elvégre ritka alkalmat jelent, hogy egy, nem a Naprendszerben született üstökös viszonylag közeli megfigyelésére nyílik lehetőség, és begyűjtött adatok alapján sok, néha megmagyarázhatatlan anomáliára derült fény az objektummal kapcsolatban (ezekről korábban írtunk részletesebben).
Azt már tavaly augusztusban lehetett tudni, hogy az ATLAS-t valójában már korábban, a júliusi felfedezése előtt is lencsevégre kapták, és most egy új tanulmányban Colin Orion Chandler csillagász, munkatársaival együttműködésben részletesen beszámolt ezekről a felvételekről.
A képeket az akkor még ismeretlen objektumról június 20-án készítették el először a Vera C. Rubin Obszervatórium eszközeivel, majd június 21-től július 2-áig, valamint július 2-tól július 20-áig számos további felvételen megjelent az üstökös. Az oka annak, hogy az ATLAS mégsem a 3I/Rubin nevet kapta - azaz hogy a kutatók nem detektálták azonnal a csillagközi utazót a képeken - az volt, hogy a Rubint még csak ekkor üzemelték be, az obszervatórium a tudományos eszközeinek finomhangolásának szakaszánál tartott, és a hivatalos tudományos munkák még nem kezdődtek meg. A június 20-i és későbbi megfigyelések ezért teljesen véletlenszerűek voltak, és a képeket csak azután fésülték át alaposabban az üstökös után kutatva, miután bejelentették az ATLAS rendszerrel való felfedezését július 1-én.

A Vera C. Rubin Obszervatórium a jövőben sok más naprendszerbeli és akár csillagközi üstököst is megfigyelhet majd: a tervek szerint az első, 10 éves vizsgálati projektje alatt a világ legnagyobb digitális kamerájával felszerelt obszervatórium 10 000 új, soha nem látott tranzienst is felfedezhet, jelentősen bővítve az űrbeli eseményekről való tudásunkat.
(Fotó: Chandler et al. 2026)