Bár az állatok levágása nélküli, sejtmérnöki tudomány segítségével tenyésztett hús egyelőre csak Szingapúrban engedélyezett, az izraeli Believer Meats nagy fába vágta a fejszéjét: egy közel 20.000 négyzetméteres gyár építését kezdte meg az egyesült államokbeli Észak-Karolinában. A cég ígérete szerint a 10.000 tonnás termelési kapacitással a létesítmény a maga kategóriájában a legnagyobb lesz a világon.

Mindez 123 millió dollárjába (átszámítva mintegy 47 milliárd forintjába) kerül a vállalatnak, ami hatalmas befektetésnek tűnik, tekintve, hogy a hatósági engedélyt a termesztett hús előállítására és értékesítésére sehol, így az Egyesült Államokban sem kapták még meg. Yaakov Nahmias, a cég egyik alapítója szerint évek óta dolgoznak az FDA-vel (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság) a jóváhagyás megszerzésén.

A szóban forgó vállalat nem az első, ami közvetlenül állatok sejtjeit felhasználva növesztett hús gyártását és forgalmazását tűzi ki célul: az amerikai székhelyű Upside Foods az Egyesült Államokban elsőként kapta meg az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi hatóság jóváhagyását 2022 novemberében. Bár az engedély egyelőre kizárólag a cég saját gyártású csirkehúsára vonatkozik, és még számos egyéb jóváhagyásra van szükség a termék forgalmazásához, úgy tűnik, a húsgyártás az elkövetkező évek felemelkedő iparágai közé lép az Egyesült Államokban is.

A laboratóriumban tenyésztett hús ökológiai lábnyomának mérete egyelőre még nem tisztázott, az mindenesetre látszik, hogy a „vágásmentesnek” is nevezett termék alternatívája lehet a hagyományos állattenyésztéssel termelt húsnak. Szakértők, illetve maguk a gyártó cégek elsősorban állatvédelmi szempontokat, az élelmezésbiztonságot, illetve a környezetre gyakorolt hatást említik a sejtekből tenyésztett hús előnyeként a hagyományos állattenyésztéssel szemben.

Peter Verstrate, a holland Mosa Meat cég ügyvezető igazgatója egy vele készült interjúban kifejtette, hogy idővel a tenyésztett hús alapvetően megváltoztathatja az európai hústermelési módot, és a takarmánytelepek és a vágóhidak helyét idővel a tenyésztett hús „gyárak” veszik majd át. Verstrate szerint a hatékonyabb termelési módszerre való átállás számos előnnyel járna Európa számára, például hozzájárulna a metánkibocsátás csökkentéséhez, amely jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

Az új élelmiszergyártás kritikusai ennél borúsabban látják a helyzetet: szerintük a termék fejlesztése gazdálkodók millióinak megélhetését veszélyeztetheti, mivel ezek a befektetések elvonják az erőforrásokat az élelmiszertermelés szükségszerű regionalizálásától, és a helyi állatenyésztés és mezőgazdaság fejlesztésétől.

Gond lehet a tenyésztett hús várhatóan magas fogyasztói ára is, ami a laboratóriumok nagy energiaköltségével áll összefüggésben, ugyanis a folyamat során használt gépek, az úgynevezett bioreaktorok hűtésének rendkívül nagy az energiaigénye, főként a sejttenyészetek korai növekedési szakaszában.

Bár az előállítási költség azóta csökkent, a laboratóriumi hús árára jellemző, hogy az első, 2013-ban bemutatott, tenyésztett marhahúsos pogácsa több, mint 300 000 dollárba került, és 2 évbe telt az előállítása.

(Fotó: NovaMeat, World Economic Forum/Wikimedia Commons)