A világrekorder serpa eddig 27-szer mászta meg a Mount Everestet

2023 / 05 / 23 / Bodnár Barna
A világrekorder serpa eddig 27-szer mászta meg a Mount Everestet
Talán nem meglepő, hogy egy nepáli serpa jutott legtöbbször a Mount Everest csúcsára: az 53 éves Kami Rita május 17-én 27. alkalommal mászta meg a világ legmagasabb és egyik legveszélyesebb hegyét, ezzel megdöntve a korábbi rekordot, amelyet egy évvel ezelőtt szintén ő állított fel.

A serpák azok – a Himalája hegyeit jól ismerő – helyiek (jellemzően férfiak), akik segítenek a hegymászóknak az útvonalak követésében, biztosításában és a felszerelések szállításában. Jellemzően Nepál északkeleti részén, a Himalája magasabban fekvő területein élnek, de előfordulnak serpák Tibetben, Bhutánban és Indiában is. Összesen mintegy 150 ezren vannak. A serpák szülőföldjüket, a Himalája hegyeit jól ismerik, kiváló hegymászók – kivált az extrém magasságokban.

A világrekorder, Kami Rita – a legtöbb serpa csak a keresztnevét viseli – a Seven Summit Treks kathmandui expedíciós társaság vezető idegenvezetője, pályafutását 1992-ben kezdte. Mingwa Sherpa, a Seven Summit Treks elnöke jelentette be, hogy idén, május 17-én, reggel 8 óra 30 perckor Kami Rita 27. alkalommal jutott fel a világ legmagasabb, 8848 méteres magasságú hegycsúcsára. Hozzátette azt is, hogy „Jelenleg Kami Rita a hegyről ereszkedik lefelé; egészséges és jó formában van.”

Nepálban a Mount Everestet „Sagarmatha” néven ismerik, ami annyit tesz: „homlok az égen”. Az Everest a Himalája része, amely 2400 kilométeren ível át, hat ázsiai országot átszelve.


Kami Rita a Mount Everest alaptáborában, 2021-ben (Fotó: Prakash Mathema/AFP/Getty Images)

Egyébként épp ezen a héten egy másik nepáli, a 46 éves Pasang Dawa Sherpa 26-szor mászta meg a Mount Everestet, ezzel elérve Kami Rita korábbi rekordját, a döntetlen azonban csupán két napig tartott. Nem véletlen, hogy épp most dőlnek meg ezek a rekordok, hiszen a május a hegymászók főszezonjának számít a Himalájában: Nepál rekordszámú, 463 külföldi hegymászó számára adott ki engedélyt idén, ami a valaha volt legmagasabb szám. Többen aggódnak, hogy emiatt a korábbi évekhez hasonlóan ismét hosszú sorok alakulnak majd ki a csúcshoz vezető szűk sziklaperemek, létrák és hidak előtt, korábban ugyanis a sorban állók tömegét okolták a hegyen történt számos halálesetért. A csúcsot elérni kívánók nagy szám nem csak balesetveszélyes, de a környezetre és a hegy tisztaságára sincs túl jó hatással.

A hegymászók mindegyike heteket tölt a hegyen, és különböző táborokban alkalmazkodik a magassághoz, mielőtt feljutna a csúcsra. Ezalatt mindegyikük átlagosan körülbelül nyolc kilogramm szemetet termel, és ennek a hulladéknak a nagy része a hegyen marad. A lejtők tele vannak eldobott, üres oxigénpalackokkal, elhagyott sátrakkal, ételtartókkal, sőt emberi ürülékkel is. Az alaptáborban sátoros WC-k vannak nagy gyűjtőhordókkal, amelyeket el lehet vinni és kiüríteni, a többi táborhelyen azonban nincs hasonló mellékhelyiség. Az expedíció hátralevő részében a hegymászóknak a hegyen kell elvégezniük a dolgukat.

2019-ben a nepáli kormány kampányt indított, hogy 10 tonna szemetet takarítson el a hegyről. Emellett elindítottak egy másik kezdeményezést is, amely 2014 óta működik: annak, aki a Mount Everestre kíván menni, 4000 dollár (mintegy 1 millió 300 ezer forint) kauciót kell fizetnie, amelyet csak akkor kap vissza, ha nyolc kilogramm szemetet hoz le magával a hegyről – ez az átlagos mennyiség, amit egy személy átlagosan termel a mászás során.

Nepálban található a Mount Everesttel együtt nyolc a világ tíz legmagasabb hegycsúcsa közül, így a hegymászás jelentős bevételi forrást jelent az ország számára.

(Borítókép: Getty Images/Feng Wei Photography)


Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a 10.1-es verzió óta pedig a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan, külső segítség nélkül tudják használni a szolgáltatást.
A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk
A koronavírust vizsgálta a fizikus, és arra jutott: szimulációban élünk
Dr. Melvin Vopson már korábban megfogalmazta az infodinamika második törvényét, de legutóbb ezt a koronavírus mutációjával is illusztrálta. Mindez szerinte arra utal, hogy valójában szimulációban élünk.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.