A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indította útjára a NASA, néhány héttel azután, hogy társa, a Voyager 2 megkezdte távoli bolygók felé tartó, majd a csillagközi térbe vezető küldetését. A szonda 2012. augusztus 25-én, a Voyager 2 pedig 2018. november 5-én lépett ki a csillagközi térbe és azóta is folytatják útjukat, ami a Földtől minden korábbi űreszköz által megtett távolságnál messzebbre vezeti őket.

Az űreszközök több mint 23, illetve (a Voyager 2) 19 milliárd kilométerre távolodtak eddig a bolygónktól, de tudományos eszközeik nagyrészt most is működnek, így képesek az adatok továbbítására, bár mostanra ez hosszú időt, körülbelül egy napot vesz igénybe. A 45 éve utazó Voyager 1-től azonban májusban különös üzenetek kezdtek beérkezni a földi irányítóközpontba: a küldött adatok arról tanúskodtak, hogy a rendszer valamely részével kapcsolatban probléma lépett fel, mivel érvénytelen telemetriai adatokat közvetített az eszköz.

A vizsgálatok alapján a Voyager általános működésében nem történt hiba,

a szonda továbbra is gyűjtötte és közvetítette az adatokat, valamint a kommunikációra való képessége is azt bizonyította, hogy az antennái a megfelelő irányban állnak és a védelmi rendszer sem állította biztonsági üzemmódba az űreszközt, vagyis az anomália kiinduló forrása nem volt egyértelmű a szakemberek előtt. Az elemzések eredményei arra utaltak, hogy antenna irányba állításáért felelős egység, vagyis a szonda aktuális helyzetét meghatározó és vezérlést végző rendszere (AACS, Attitude Articulation and Control System) nem hibásodott meg, így a gyanú szerint a problémát máshol kellett keresni.

Az ellenőrzés után végül kiderült, mi okozta a furcsa esetet: a NASA augusztus 30-ai jelentésében elmondta, hogy az AACS tulajdonképpen nem küldött téves információkat a szonda helyzetéről, viszont a jeleket egy olyan számítógépen át kezdte közvetíteni, amelyről azt feltételezték, hogy régen kikapcsolt és ez a komputer módosította az adatokat. A rendszer a nem megfelelő számítógépre való átállásra valószínűleg egy másik fedélzeti számítógéptől kapta az utasítást, de ez egyelőre csak teória, az eset mögött meghúzódó okokra a további vizsgálatok során derülhet fény. A NASA elmondása szerint, ha valóban a számítógépekkel felmerült zavar a felelős az elmúlt hónapok kavarodásáért, akkor az nyilvánvalóan jelzi, hogy a rendszerrel probléma lépett fel, de ez nem olyan súlyos, hogy aggódni kellene a Voyager állapotáért és a hosszú távú biztonságáért.

"Az AACS teljes memóriáját kiolvassuk és ellenőrzünk mindent, amit csinált az elmúlt időkben.

Ez alapján diagnosztizálhatjuk a problémát, ami a telemetriával kapcsolatos gondokat okozta." - mondta el Suzanne Dodd, a Voyager program projektmenedzsere.

A Voyager 1 jelenleg a Földtől több mint 23,3 milliárd kilométerre található, ami azt jelenti, hogy az adatok küldése és fogadása hosszú időt vesz igénybe, a májusi meghibásodás idején meghaladta a 20 órát, mire megérkezett a jel a szondától a földi irányítóközpontba. A szondát és a Voyager 2-t is, a felmerülő nehézségek és a plutóniummal működő radioizotópos termoelektromos generátoraik által biztosított évről évre egyre kevesebb energia (átlagban évente 4 Wattal kevesebb) ellenére is 2025 után is szeretné működőképes állapotban tartani a NASA, így azon dolgoznak, hogy a rendszerrel kapcsolatos gondok megoldódjanak és a tudományos eszközök még sokáig gyűjthessék az információkat a csillagközi térben.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech)

Tudnának újabb fényképeket készíteni a csillagközi térben utazó Voyagerek? Negyvennégy éve és hét hónapja indultak útjukra a Voyager szondák, amelyek végül sokkal messzebbre jutottak az űrben, mint eddig bármilyen ember által alkotott űreszköz. A berendezéseik egy része már nem funkcionál, a fedélzeti kamerákat is évtizedekkel ezelőtt lekapcsolták, de amíg működödtek, lenyűgöző képeket küldtek a Naprendszer ritkán látott részeiről.