A bizottság által kiadott közlemény Kína helytállásának a méltatásával kezdődik, és főleg a járvánnyal kapcsolatos átláthatóságért, valamint a vírus felderítésének és a terjedés korlátázásának érdekében meghozott erőfeszítéseiért dicséri az ázsiai országot. Az előbbi alatt elsősorban azt kell érteni, hogy Kína rendkívül gyorsan beazonosította a vírus DNS szekvenciáját, és megosztotta azt világgal, aminek köszönhetően sikerült mindenhol gyorsan diagnosztizálni a betegséget.
A WHO az állásfoglalásban elismerte, hogy több ismeretlen körülmény is akad még: egy hónap alatt öt WHO régióban is megjelent a fertőzés, és a vírus már Kínán kívül is terjed emberről embere. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanakkor még meg lehet állítani a járvány terjedését, csak ehhez az országoknak megfelelő erőfeszítéseket kell tenniük a betegek kiszűrésére, elkülönítésére, kezelésére, és a fertőzés átadásának a visszakövetésére. Viszont a WHO szerint a koronavírus fertőzés immár megfelel a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzet (Public Health Emergency of International Concern – PHEIC) feltételeinek. Ez egyébként már régebben is ott lógott a levegőben, hiszen az előző ülésen a tagok álláspontja nem volt egyöntetű a járvány minősítése kapcsán.
Tedros Adhanom, a WHO főigazgatója egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a PHEIC bevezetését nem is a Kínában történt események indokolják, hanem hogy az immár globálisan jelenlévő vírus megjelenhet olyan országokban is, melyek gyengébb egészségügyi ellátással rendelkeznek, és ott egy járvány beláthatatlan károkat okozhat.
A szervezet hangsúlyozza, hogy fontos lenne megtalálni a járvány forrását, hogy minden egyéb rejtett terjedési módot kizárhassanak, illetve fontos az erősebb megfigyelés Hupej tartományon (innen indult a járvány) kívül is, ami alatt elsősorban a kórokozók DNS vizsgálatát kell érteni. Ezen kívül prioritást élvez a vakcinák, diagnosztikai módszerek kifejlesztése az alacsony vagy közepes jövedelmű országok számára is nemzetközi összefogás keretében. A WHO ezenkívül továbbra is vizsgálja egy átmeneti vészhelyzeti szint bevezetését, hogy ne csak a bináris választás álljon előttük, hogy valami nemzetközi vészhelyzet-e vagy sem.
A vészhelyzeti bizottság ugyanakkor nem javasolja semmiféle utazási korlátozás bevezetését.
Hupejben, Kína hatvanmillió lakosú tartományában szigorú utazási intézkedéseket vezettek be, miközben a járvány kiindulási gócának tartott főváros, a tízmilliós Vuhan lényegében karantén alá került: az utcák üresek, a külföldi országok pedig kimenekítik onnan az állampolgáraikat.
Kína a járvány miatt kiterjesztette a Holdújév szüneti időszakát, közös megegyezéssel lezárta több összeköttetését is Hongkonggal, ám mindezek komoly nyomokat hagyhatnak a gazdaságán különösen az elmúlt időszak USA-Kína kereskedelmi háborúja után.
Jövő hétfőn viszont már munkába állnak az emberek, és egyelőre nem világos, hogy Kína tervez-e újabb intézkedéseket, ha pedig nem, az miként érintheti a fertőzés terjedését.
A WHO legutóbbi helyzetjelentése szerint immár 7818 fertőzéses esetet jelentettek világszinten, miközben 12167 gyanús eset vár további kivizsgálásra, a betegek közül 1370-en kerültek súlyos állapotba, a halálos áldozatok száma (Kínán kívüli áldozata a járványnak jelenleg nem ismert) 170. A Johns Hopkins Egyetem által frissített világtérképen az ismert esetek száma már tízezer körül jár (9776 a cikk írásakor), a halottak száma pedig átlépte a kétszázat (213).
A londoni Imperial College tudósainak a modellje szerint ugyanakkor egyedül Vuhanban négyezer fertőzéses eset fordulhatott elő január 18. körül, amikor a főváros még nem került vesztegzár alá. A számításuk szerint pedig Kínában mostanra húszezer lehet a fertőzöttek száma, ami január végére akár százezerig is felszökhet.
Zhong Nanshan, Kína vezető szakértője a légzőszervi megbetegedések terén, aki a 2003-as SARS kitöréskor lett ismert, kedden nyilatkozott az állami médiának. Szerinte a járvány tíz napon belül fog tetőzni, és ezután az esetszámok növekedése is visszaesik majd.
(Kép: Pixabay)