A bizottság nem egybehangzó álláspontja alapján a mostani járvány nem tekinthető ilyen eseménynek. Egyébként a 2013-as közel-keleti légúti koronavírus sem lett ennek nyilvánítva, ugyanakkor a 2016-os Zika-vírus okozta megbetegedéshullám viszont igen. PHEIC nem csak fertőzés lehet, hanem akár vegyi mérgezés, nukleáris sugárzás is. Hasonló eseményre széleskörű, nemzetközi összefogással kell válaszolni, és hogy ilyesmire szükség van-e, annak eldöntésére hivatott a WHO-nak ez a bizottsága.

Ugyanakkor a bizottság tagjai megegyeztek abban, hogy pár napon belül ismét üléseznek az esemény sürgető voltára való tekintettel.

A legújabb kínai adatok

A hivatalos kínai adatok alapján (ám egyes szakértők és egészségügyi intézmények szerint ennél jóval nagyobb számokról is lehet szó) mind a fertőzöttek, mind a fertőzéses területek száma nőtt. A betegek 4 százaléka halt meg a vírus miatt: 557 betegből 17-en vesztették életüket. (A Washington Post értesülései szerint viszont nem kizárt, hogy Kína eltitkol néhány a fertőzéssel összefüggő halálesetet). A bizottság egyébként üdvözölte Kínának a betegség felderítésének, valamint a járvány megállításának az ügyében tett lépéseit. Ez utóbbiak közé sorolható például Vuhan és pár környező város tömegközlekedésének a lezárása.

Aggodalomra ad okot

A járvány következő jellemzőit tekinti a bizottság kritikusnak:

• A vírus emberről emberre terjed, az alap reprodukciós ráta, az R0 (ami azt jelöli, hogy a beteg a teljes fertőzési szakaszban hány másik emberre terjeszti át a vírust) pedig az előzetes számítások alapján 1,4-2,5 között mozog. (Összehasonlításképp a SARS R0-ja ennek majdnem a duplája, 2-4 között volt, tehát az sokkal jobban fertőzött).
• Az ismert esetek negyede tekinthető súlyos fertőzésnek.
• A vírus forrása továbbra is ismeretlen (nagy valószínűséggel valamilyen állatról lehet szó), és a vírus emberről emberre terjedésének a pontos mértéke sem ismert.

A fentiek miatt, valamint a tagok divergens véleményei alapján a WHO a következő tanácsokat adja:

A WHO ezt javasolja a WHO-nak

Mindenekelőtt a bizottságnak tíz napon belül, de akár hamarabb ismét össze kell ülnie. Addig az Egészségügyi Világszervezetnek nemzetközi szakértői csoporttal kell felderítenie a fent kifejtett, most még ismeretlen tényezőket, tehát például a vírus forrását, illetve az emberek közötti terjedésének pontos mértékét. Ezen kívül is a WHO minden rendelkezésére álló, szükséges forrást bevet a járvány terjedésének megállítására.

Mivel pedig a PHEIC ügyében nagyon széttartottak a vélemények, a WHO fontolóra veszi egy átmeneti vészhelyzeti szint bevezetését, ahol akár egy nem PHEIC-nek nyilvánított eseménynél is mozgósítani lehet a nemzetközi erőforrásokat és összefogást. Ez utóbbiba a kutatások és a gyógyszerfejlesztések erősebb koordinációja tartozik elsősorban.

A WHO ajánlásai

A WHO üdvözölte Kínának az eddigi erőfeszítéseit a járvány megállítására, és ezeknek az ésszerű fokozására szólította fel az ázsiai országot, ahol különös tekintettel kell lenni a kínai Holdújévre, illetve az a miatti fokozott utazásra az országon belül. Ezen kívül a bizottság felszólította Kínát, hogy az továbbra is ossza meg az adatokat, különös tekintettel a vírus genomjával, illetve az egészségügyi dolgozók megfertőződésével, illetve az olyan esetekkel kapcsolatban, ahol hirtelen nagyon sok fertőzött jelenik meg.

Mivel várható a vírus további nemzetközi terjedése, így a WHO a többi országot a szükséges intézkedések meghozatalára szólította fel. Ezekbe tartozik a betegség korai felismerése, a fertőzöttek elkülönítése, és az adatok megosztása a WHO-val.

Külön hangsúlyt kell fektetni a másodlagos fertőzések és a járvány nemzetközi terjedésének a megállítására, valamint részt kell venni a nemzetközi erőfeszítésben a fertőzés megfékezéséhez. Ebbe a többszektoros kommunikáció és kollaboráció értendő, valamint a vírus és a gyógyszerek kutatásában/fejlesztésében való részvétel. Az országoknak pedig követniük kell a WHO utazásra irányuló ajánlásait is.

(Kép: wikipedia, pixabay, forrás: WHO)