Antitestek, T-sejtek és a többiek

Egy fertőzés leküzdésének természetes módja többlépcsős folyamat, amely 1-2 hetet vesz igénybe. A szervezet a vírusra egyből reagál egy nem specifikus immunreakcióval. Ekkor makrofágok, neutrofilek és dendritikus sejtek próbálják lassítani a vírus terjedését, illetve a fertőzéses tünetek megjelenését.

Ezt a reakciót már egy adaptív immunválasz követi, mely során a szervezet elkezd olyan antitesteket előállítani, melyek a vírushoz kötődnek. A szervezet ezen kívül T-sejteket is termel, melyek felismerik és elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. Ez utóbbit sejtes immunitásnak nevezik.

Vagyis az adaptív válasz az antitestek és a T-sejtek működésének a kombinációja, és amennyiben ez a kettő elég erős, akkor ez a válasz kitisztíthatja a szervezetből a kórokozót, sőt akár megakadályozhatja a betegség súlyosbodását vagy az újrafertőződést az adott vírussal. Ezt a folyamatot gyakran mérik a vérben lévő antitestek jelenlétével.

A WHO a jelenleg elérhető tanulmányok elemzésekor a következőkre jutott:

• A legtöbb gyógyult szervezetében jelen vannak az antitestek.
• Ugyanakkor több gyógyultban is nagyon kevés antitestet találtak.
• A fenti tény azt is jelentheti, hogy a T-sejtek működése épp olyan fontos a gyógyulásban, mint az antitestek jelenléte.
• 2020. április 24-ig egyetlen tanulmány sem született, amely azt vizsgálná, hogy a SARS-CoV-2-re kialakult antitestek megléte valóban kizárja-e az újrafertőződést.

Tesztek tesztje

Magyarán nem tudjuk, hogy a betegség leküzdésében az antitesteknek mekkora a szerepük, ráadásul egyelőre nem is vizsgálták a COVID-19 kapcsán az antitestek megléte és az újrafertőződés lehetősége közötti kapcsolatot. Ehhez jön hozzá a WHO szerint, hogy az antitestek jelenlétét kimutató tesztek további vizsgálatra szorulnak.

Amennyiben ezek a tesztek ugyanis nem megbízhatóak, az problémát okozhat. Például a fertőzésen még át nem esett személyek hihetik magukat védettnek a járvánnyal szemben, ami nem túl jó dolog.

A tesztek megbízhatatlanságát fokozza az Egészségügyi Világszervezet szerint, hogy akár korábbi koronavírus-fertőzést, amit tehát nem a jelenlegi járványt kiváltó, SARS-CoV-2 vírus okozott, is kimutathat.

Az emberi szervezetet eddig hat ismert koronavírus fertőzhette meg. Ezek közül négy felelős a megfázásért, és ezek széleskörűen jelen vannak az emberi populációban. A másik kettő a SARS- és a MERS-fertőzéseket okozó vírusok. Amennyiben a vizsgált személy ezen hat vírus bármelyikével megfertőződött az élete valamely szakaszában, az bezavarhat a mostani teszteredménynek.

A WHO egyébként támogatja ezt a fajta tesztelést, de ennek statisztikák készítése lehet csak a célja, az egyes emberek SARS-Cov-2-re való immunitásának a megállapítására nem alkalmas. Ezeket a tesztek nem is az utóbbi célra tervezték.

Többet árt

A WHO szerint épp ezért nem lehet immúnis bizonyítványokat kiállítani. Sőt az ilyen papírok csak fokozhatják is a járvány terjedését, mivel a magát immúnisnak gondoló személy többé nem tartja be a fertőzés miatti preventív intézkedéseket.

Természetesen amint új információk érkeznek, a WHO is változtathat a jelenlegi tudományos álláspontján.

(Kép: Flickr/Celisa B.M.Serra/Look and Feel/duncan c)